Sok volt a befogott orr, de az érdeklődő szempár is: a mostani Föld napján újra nyílt napot szervezett a Bácsvíz több mint 400 diáknak és ovisnak a kecskeméti szennyvíztisztító telepen, ahol a gyerekek lépcsőről-lépcsőre megnézhették a víztisztítás folyamatát.
Április 22-én, hétfőn, a Föld napján közel négyszázhúsz gyermek látogatott el a Mindszenti körútra, érkeztek osztályok a II. Rákóczi Ferenc, a Kertvárosi, a Vásárhelyi és a református iskolából, a kerekegyházi Móra iskolából, valamint a Bocskai utcai óvoda ovisai is körbejárták a telepet.
Régi hagyomány a nyílt nap, amelyre a Bácsvíz biztosítja ingyenesen a buszokat az érdeklődő és jelentkező osztályoknak és csoportoknak. A diákoknak a vállalat szakemberei elmagyarázzák, hogyan jut el a háztartásokból a szennyvíz a telepre, és ott mi történik vele, hogyan tisztul meg, milyen gépek, berendezések, eljárások szükségesek ahhoz, hogy olyan tisztaságú víz legyen a végeredmény, amelyet aztán a telep melletti Csukás-érbe engedhetnek (a Csukás-ér a Tiszába torkollik, más kérdés, hogy telepről származó víz elcsorog-e odáig, egy része ugyanis „útközben” elpárolog vagy beszivárog a talajba).
Napi 48 000 köbméter a telep kapacitása, de már jó ideje „csak” napi 20 000 köbméter szennyvíz érkezik be. Viszont az is igaz, hogy a korábbiakhoz képest sokkal szennyezettebb a víz, illetve a tervezés óta sokat szigorodtak a határértékek is – tudtuk meg Csővári Jánostól, a telephely vezetőjétől.
Érdekesség, hogy a lakossági kibocsátás kicsit csökkent, köszönhetően a szerencsére teret hódító víztakarékosságnak, és az egyre jobb hatásfokkal dolgozó háztartási gépeknek, mosógépeknek, mosogatógépeknek. Viszont az ipar meg egyre több szennyvizet termel Kecskeméten. A két hatás egyelőre nagyjából egyensúlyban van, ezért a beérkező mennyiség jóval a kapacitáson belül marad. Csúcsidőszakot a konzervgyári szezon jelent nyáron, akkor technológiai optimalizásokat végeznek, és vegyszert is használnak a folyamatok felgyorsítása érdekében.
A gyerekek a beérkező víz útját követték végig a telepen, és ez bizony gyakran az orruk befogásával járt. Mint Csővári János elmondta, első lépésként rácsokkal szűrik ki az olyan szemetet, amelyek eltömíthetnék a rendszert, károsíthatnák a gépeket, így például a nedves törlőkendőket, intim betéteket. De gyakran fennakad a rácsokon teás-vagy kávéskanál is, amelyet az ételmaradékkal együtt kotornak a WC-csészébe. Egyszer pedig – szintén egy nyílt napon – egy félbeszakadt tízezrest vettek észre a diákok.
Egy következő lépésként a homokot távolítják el a szennyvízből, erre koptató hatása miatt van szükség. Az ülepítés során egyszerű fizikai módszerekkel elválasztják a szennyezőanyagot a tisztított víztől, de ezzel még csak 30-40 százalékos eredmény tudnak elérni. A biológiai tisztításnál baktériumok végzik a szerves anyag lebontását és az ammónia átalakítását, valamint a növényi tápanyagokat, a nitrogént és a foszfort is eltávolítják. A biológiai tisztítás első része a levegőztető medencében történik, ezt egy utóülepítés követi, ekkor választják el a baktériumokat a tiszta víztől.
A szennyvíz nyers iszapot a rothasztó tornyokba töltik, ott biogáz képződik belőle, amelyből villamos-és hőenergiát állítanak elő gázmotorokkal – magyarázta Csővári János. Az így nyert energiát visszaforgatják a rendszerbe, a szennyvíztisztításra használják, a kirothadt iszap pedig a komposztálóba kerül. Itt összekeverik faaprítékkal, a szennyvíziszapban lévő szerves anyag pedig lassan, több hét alatt lebomlik, szintén hőt termelve (akár 80 Celsius fokra is felmelegszik a komposzt prizma).
Utolsó lépésként a keverékből kirostálják a faanyagot, ez visszakerül a technológia elejére, a kész komposztot pedig átmeneti tárolás után értékesítik, a kiskertekben vagy akár nagy mezőgazdasági üzemben is jól használható növényi tápanyag. A telep vezetője hangsúlyozta: a szennyvíztisztítás során alig keletkezik hulladék, minden visszakerül a természetes körforgásba.