A szovjet gyártmányú AN-26-osok (Ancsák) hadrendből való kivonása után döntöttek a két Embraer KC-390-es beszerzése mellett, a katonai légiszállítás fejlesztése érdekében. A brazil teherszállító akár 26 tonna hasznos terhet is képes szállítani, hatótávolsága 6 ezer kilométer, darabja az Átlátszó információi szerint 46 milliárd forintba kerülhetett.
Idén február 8-án tette meg első repülőútját az egyik Magyarország által rendelt Embraer-gép Brazíliában. A cég alkalmazottai közel négy órán keresztül tesztelték a levegőben a repülőt – számolt be róla az Átlátszó.hu.
A katonai teherszállító csütörtökön ismét útnak indult, és a Kanári-szigetek érintésével, körülbelül tizenkét órás repülés után pénteken délelőtt Kecskeméten landolt, miután a várost délről megkerülte és Tiszaalpár térségében visszafordult, folyamatosan csökkentve a magasságot. Két Gripen kísérte, amelyek gyakorló riasztás keretében valahol Magyarországon „elfogták” a brazil szállító repülőgépet.
A honvédség részére gyártott KC-390-es előreláthatólag három hétig lesz a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárnál, a kecskeméti repülőbázison, közel húsz fős személyzetével együtt. Mint a pénteki sajtótájékoztatón elhangzott, a tesztelés utolsó fázisába lépett, a gyártási folyamat befejező szakaszában földi és légi teszteket végeznek. Jelenleg speciális, NATO kommunikációs eszközök beépítése és ezek validációja, hitelesítése történik, a munkálatok befejezésére a gép visszatér Brazíliába.
A KC-390-es még nem magyar lajstrom alatt repül, ezért nem is volt rajta szám. Hivatalos átadása őszre várható, és érkezik majd egy másik is belőle, az valószínűleg 2025 elején.
Jelenleg tíz repülőműszaki szakember vesz részt a típusátképzésen a gyártó brazíliai telephelyén. Az elméleti képzést teljesítették, és most a gyakorlati képzésük zajlik. Hamarosan a repülő-hajózó képzések is elkezdődnek, így a repülőgép őszre tervezett megérkezésére már kiképzett műszaki és hajózó személyzettel kezdhetik a munkát.
A KC-390-es hatótávolsága hivatalos adat szerint 6019 kilométer, fesztávolsága 34 méter, több mint 35 méter hosszú, súlya 23,6 tonna. 800 kilométer/órás sebességre képes, utazómagassága pedig elérheti a 8000 métert.
„A légierő modernizálásának kiemelt része a mobilitás megkönnyítése érdekében a légi szállítás fejlesztése. Nemcsak a logisztikai támogatás gyorsasága, hanem a küldetésekben való aktív szerepvállalásokban, a személyi állomány és az utánpótlás gyors mozgatása szempontjából is fontos a nagy szállítókapacitással rendelkező katonai szállítógépeknek az alkalmazása” – mondta Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkára a bázison tartott sajtótájékoztatón.
Arról, hogy az Embraer gyártotta gépeknek esetleg lesz-e szerepe a csádi misszióban, amely a tervek szerint idén tavasszal kezdődik, és 2025 végéig fog tartani, nem esett szó a sajtótájékoztatón (az afrikai ország 3-4000 ezer kilométer légvonalban Magyarországtól, az Országgyűlés döntése értelmében a honvédség egy, legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős, a szükséges haditechnikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense itt tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat lát majd el).
A sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy a típus kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a repülőgép felszereltsége többféle szerepkörben is lehetővé tegye az alkalmazását. A légi utántöltő képessége az elsők közt szerepelt, hiszen a Gripenek alkalmasak a levegőben történő tankolásra, de eddig korlátozott lehetőség volt ezt a képességet fenntartani, ezután jobban ki lehet majd használni.
A KC-390-es alkalmas az intenzív ellátásra szoruló betegek és sérültek ápolására szolgáló betegágyak befogadására, és nagy tömegű, akár 26 tonna hasznos tehernek a szállítására, és ezzel a teherrel együtt, annak ejtőernyővel való célba juttatására is. A raktérben összesen 80 felszerelt katona foglalhat helyet.
„Mivel hasonló képességekkel a légierőnk eddig nem rendelkezett, ez egy új korszaknak a kezdetét jelenti számunkra, csakúgy, mint a harci repülőgépek esetében történt, a Gripeneknek az érkezésével” – mondta az államtitkár, aki kitért még arra, hogy jelentős illetményfejlesztést kapnak a vadászpilóták, a szállító és kiképző repülőgép pilóták, a szállító és harci helikoptervezetők, valamint a repülő műszaki és az előretolt repülőirányító szakemberek. A legtapasztaltabb pilóták így havi bruttó 2,5-3 millió forint körüli kiemelt illetményben részesülhetnek.
A brazil gyártású gépeket a kormány a szovjet AN-26-os („Ancsa”) szállítórepülők pótlására rendelte, azok utolsó használatban lévő példányát ugyanis 2020 júniusában, 46 év szolgálat után nyugdíjazták egy utolsó repülést követően.
Az Átlátszó megjegyzi: a többi honvédségi beszerzéshez hasonlóan a két brazil gyártású repülőgép árát sem hozta nyilvánosságra a magyar kormány – sem a szerződéskötéskor, sem azóta. A gyártó weboldalán a magyar megrendelésről közzétett közleményben szintén nem utaltak a hazánkkal kötött szerződés értékére.
2022. február 17-én azonban Budapesten járt az akkori brazil elnök, Jair Bolsonaro, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozzon. A brazil kormány honlapján közzétett tudósítás picit bőbeszédűbb volt a magyarnál.
Kiderült ugyanis belőle, hogy Magyarország 2020 novemberében 300 millió amerikai dollár értékű szerződést írt alá az Embraerrel a két KC-390-es repülőgépre. A szerződés aláírása idején a dollár középárfolyama 300 és 315 forint között mozgott, vagyis a 300 millió dolláros brazil megrendelése értéke 90 és 95 milliárd forint között volt. Mivel ez a két gépre értendő, a repülők darabját 45 milliárd forintért (150 millió dollár) rendelte a magyar kormány – írta februárban az Átlátszó.hu.
