Magyarország kerek húsz éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Monthy Python klasszikusát, a Brian életét parafrazálva tesszük fel a kérdéseket, mit adtak nekünk a rómaiak az európaiak?
– Reg: – Jól van, de eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezetékhálózattól… mit tettek a rómaiak értünk?
– Xerxes: – Békét hoztak…
– Reg: – Ó, békét… Demagóg!
A legfrissebb egész Európában lefuttatott, Eurobarométer közvéleménykutatás alapján az Európai Unióban hasonlóképpen gondolkodnak az uniónak az állampolgárok életére gyakorolt hatásáról, mint Magyarországon. Bár jóval magasabb volt 2003-ban itthon a támogatók aránya a csatlakozásról szóló népszavazáson, mint ma, amiben valószínűleg van köze a magyar kormányzatnak az uniós intézményekkel vívott politikai állóháborújának is. Ennek ellenére a legfrissebb kimutatások szerint mégis a magyarok az EU-s átlagnál jobban támogatják az uniót.
A bizalmi index hasonlóan mozog a régióban
Hullámzóan alakult a bizalom
Az unióval kapcsolatos lakossági bizalmi viszonyt a Gazdaságkutató Intézet is vizsgálta, és arra jutott a szomszédos országokkal összevetve, hogy az EU-tagságunk első évtizedében Magyarországon érezhető volt a pozitív változás az európai uniós intézmények iránti bizalomban. A 2004-es csatlakozást követően a lakosság több mint kétharmada bízott az Európai Unióban, ami egyértelműen jelezte az európai integrációba vetett reményeket és bizalmat. Azonban a 2008-as pénzügyi válság árnyéka sújtotta a magyar társadalmat is, és ezzel együtt csökkent a bizalom az EU iránt. A válság időszakában az emberek szkeptikusabbá váltak, és a bizalmi mutató jelentősen visszaesett. Az eurózóna problémái, valamint a hazai gazdasági kihívások, mint az SZJA változások és a nyugdíjak stagnálása, mind hozzájárultak a bizalom gyengüléséhez.
A következő években a bizalmi mutató lassan emelkedett, de újabb kihívások elé állította az Európai Uniót és annak tagállamait. A 2015-ös menekültválság idején újabb mélypontra süllyedt a bizalom, de az ezt követő időszakban lassú helyreállásnak indult. A Covid-19 pandémia váratlan fordulatot hozott: a közös európai válságkezelés és a vakcina-beszerzés pozitívan befolyásolta az emberek attitűdjét az EU-val szemben. Ugyanakkor az energiaválság és az ezzel járó EU-ellenes kampány újabb bizalmi törést okozott.
Mit adtak nekünk az európaiak? Utakat, kórházakat, vízvezetéket, és sok minden mást
Az uniós kohéziós alapokról szóló cikkünkben a KecsUP-on már körüljártuk, hogy a hazánkba érkező uniós forrásokból milyen beruházások valósultak meg vagy terveznek megvalósítani ebben a pénzügyi ciklusban. Hogy mit tesz értünk az EU, az országban, a régiónkban, vagy Kecskeméten vagy a személyes szintünkön, azt ezen az oldalon lehet megtekinteni.
Ezen cikkünkben makrogazdasági adatokat elemezve vonjuk le a húsz éves EU-s tagság mérlegét.
Mit adtak nekünk az európaiak? Foglalkoztatottságot.
Szintén a Gazdaságkutató Intézet vizsgálta a foglalkoztatottsági adatokat a 2004-ben csatlakozott országok közül a visegrádi négyeknél (Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország). Arra jutottak, hogy Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követően a foglalkoztatottsági ráta kiemelkedő emelkedést mutatott, ami jelentős fejlődést és gazdasági erősödést jelezett az országban.
A 15-64 éves korosztályban mért foglalkoztatottsági arány 2004-ben 56,8% volt, majd 2022-re 74,4%-ra emelkedett, ami kimagasló, 17,6 százalékpontos növekedést jelent az elmúlt 18 évben.
Az emelkedés nem volt egyenletes, az első évtizedben stagnált a foglalkoztatási ráta, majd a 2010-es évek elejétől gyors ütemben növekedett. Még a 2020-as koronavírus-válság miatti enyhe csökkenés sem tudta megállítani a trendet, és azóta ismét emelkedő pályán halad a mutató.
Az összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy mind az EU-ban, mind a visegrádi országokban a 2008-2010 közötti válságidőszakban lefelé ívelő foglalkoztatási trendet követően folyamatosan javult a helyzet. A visegrádi országok összességében kiválóan teljesítettek ebben a tekintetben, 2022-re minden négy állam megelőzte az EU-s átlagot.
Magyarország különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind regionális, mind uniós szinten, 2011-ben megelőzve Lengyelországot, majd 2014-ben Szlovákiát és az uniós átlagot. Az erősödésnek köszönhetően a korábbi 7,4 százalékpontos lemaradásunk 2022-re mindössze 1 százalékpontra csökkent a cseheket tekintve, miközben az átlagos EU-s foglalkoztatottságot már 4,6 százalékponttal haladtuk meg. A különféle korosztályok foglalkoztatási adatai is azt mutatják, hogy széleskörű javulás történt, különösen a diplomások és az érettségizettek körében, miközben a szakmunkások és az alacsonyabb végzettségűek száma csökkent a foglalkoztatottak között.
Mit adtak nekünk az európaiak a munkán kívül? Kereskedelmet
A külkereskedelem volumenére is nagy hatást gyakorolt az unió jelentette szabad piac a Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint. Az exportvolumen emelkedése jelentősen növelte Magyarország külső piacokkal való kapcsolatát. 2004-ben az export a GDP 60%-át tette ki, míg 2022-ben már a 91%-át, ami a V4-es országok közül a legmagasabb növekedést jelenti. Ezzel párhuzamosan az import is emelkedett, és míg 2004-ben a GDP arányos behozatal 66% volt, ez 2022-re már 96%-ra emelkedett. Ennek oka részben az, hogy az export nagy része importtal jár együtt, különösen a feldolgozóipari termékek esetében. Még a különböző új piacokra való nyitások ellenére is az EU maradt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé:
2023-ban exportforgalmunk 77%-át és importunk 69%-át bonyolítottuk le az unión belül.
A kedvező külkereskedelmi adatok között a szolgáltatások exportjának növekedése is kiemelkedő, különösen az üzleti szolgáltatások területén. A gazdasági teljesítmény javulása tehát elsősorban nem az újraiparosítás révén következett be, hanem inkább az exporttól és a szolgáltatások exportjának dinamikus fejlődésétől.
Mit adtak nekünk az európaiak a munkán és a kereskedelmen kívül? Emelkedő fizetést.
A keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban alapvetően két módon lehet mérni a Gazdaságkutató Intézet szerint: abszolút értékben, azaz hogy egy adott ország fizetéseit euróra váltva mennyi a valós értékük, illetve vásárlóerő-paritáson keresztül, ami azt mutatja meg, hogy az adott ország árszínvonalán mennyi terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni egy másik országban.
Magyarországon az előző két évtizedben a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek rapid módon emelkedtek. Bár voltak olyan évek, ahol stagnálás vagy alig érezhető bérnövekedés volt megfigyelhető, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató. Az előző két évtizedben közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67%-át viszik haza a magyar munkavállalók. Az abszolút értékben mért bérek tekintetében a cseh fizetések kiemelkedtek, míg a magyar, szlovák és lengyel bérek lényegében együtt nőttek.
Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek, ami évi 3,1%-os reálkereset növekedést jelent, azonban 2022-ben uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.
Mit adtak nekünk az európaiak a munkán, a kereskedelmen és jó fizetésen kívül? Emelkedő nyugdíjakat.
Magyarországon az átlagnyugdíj szignifikánsan emelkedett az elmúlt húsz évben, 2004-ben 61 ezer forint, míg 2023-ban már 208 ezer forint volt, ami 241%-os növekedést jelent. Még az inflációt is figyelembe véve, a reálnyugdíj 43%-kal nőtt az előző két évtizedben, évi 1,8%-os ütemben. Ennek hátterében részben az új nyugdíjasok magasabb jövedelmei, valamint az előző generációk elhalálozása áll. Emellett új nyugdíjformák is megjelentek, mint például a nyugdíjprémium vagy a 13. havi nyugdíj visszavezetése.
Ugyanakkor a nyugdíjasok száma csökkent 3,1 millióról 2,4 millióra, részben a nyugdíjkorhatár emelése miatt.
Bár a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya csökkent 2004 és 2022 között, a hazai nyugdíjak nemzetközi összehasonlításban kevésbé emelkedtek a régiós versenytársakhoz képest. Az euróban számított magyar nyugdíjak ugyan emelkedtek, de ez a növekedés nem volt egyenletes, és még mindig elmaradnak a lengyel, a szlovák és a cseh nyugdíjakhoz képest. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlaghoz képest csökkentek, és 2021-ben a 23. helyen álltak a 27 tagország között. Valószínűleg ezek a tendenciák 2023-ra sem változtak érdemben.
De mit adtak nekünk az európaiak a munkán, a kereskedelmen és jó fizetésen és az emelkedő nyugdíjakon kívül? Bővülő fogyasztást.
A Gazdaságkutató Intézet szerint a lakossági fogyasztási kiadás fontos indikátora az adott ország belső jólétének, ellentétben a GDP-vel, mivel tükrözi, hogy az emberek mennyit tudnak vásárolni és mennyit költenek. A fogyasztást nemzetközi összehasonlításban két módon mérhetjük: abszolút értékben, ami azt mutatja, hogy mennyit tudunk vásárolni külföldön pénzünket euróra váltva, illetve vásárlóerő-paritáson, ami az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol.
Magyarországon az euróban mért fogyasztás szintje stabilan emelkedett az EU-csatlakozást követően, majd a 2008-as pénzügyi válság és az eurózóna válsága befolyásolta stagnálását 2015-ig, majd rapid növekedést tapasztaltunk 2020-ig. Bár a koronavírus miatti lezárások következtében 2020-ban esett a fogyasztás, az azt követő években újra növekedési pályára állt a mutató. Összességében az euróban mért magyar fogyasztás megduplázódott az elmúlt 20 évben, azonban még mindig alacsony az EU-s átlaghoz viszonyítva. Ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a fogyasztást, enyhe konvergenciát tapasztalhatunk, de a relatív pozíciónk ezen a területen is bezuhant.
Jó jó, de eltekintve a magas foglalkoztatottságtól, a bővülő kereskedelemtől, jó fizetéstől, az emelkedő nyugdíjaktól és a növekvő fogyasztástól, mit tettek az európaiak értünk?! Békét hoztak.
Az Európai unió egy béke projektként indult. Azért állt össze az Európai Szén és Acél Közösség, hogy Németország és Franciaország világháborúkba torkolló rivalizálása véget érjen. Az összetett alkukból álló rendszer, ami jellemzi az Uniót arra alkalmas, hogy senki se legyen annyira elégedetlen, hogy felborítsa az asztalt. Sokszor az uniós szervekkel is kritikus magyar kormány is elismeri, hogy az integráció legnagyobb vívmánya a béke. 2012-ben a béke Nobel díjat is megkapta az EU. Ezt nevezik a politika tudósok Pax Europea-nak. Mivel a délszláv háborúk ezt megtörték, és 2022-es putyini invázió is véres háborút okozott Európában ezt többen vitatják, hogy érvényes-e még a fogalom. Bár most az unió határain háború dúl, reméljük – tesszük hozzá, a még távolba vesző fegyverszünetet majd az újjáépítés követi és Ukrajna EU-tagként ismét a béke áldását fogja élvezni.
