A 71 éves Vlagyimir Putyint május 7-én, kedden iktatták be, és ezzel megkezdte újabb hat éves elnöki ciklusát. Az ukrán külügyminisztérium felszólította Kijev nemzetközi szövetségeseit Putyin elnökségének elutasítására. Ez azonban már Belarusznál sem működött.
A Magyar Hang Anton Bendarzsevszkijt, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját, Oroszország-szakértőt kérdezte arról, van-e realitása annak, hogy a nemzetközi közösség ne fogadja el orosz elnöknek a sokadjára is győztesként kihozott szereplőt. Ha megpróbálnák, ez hogyan működne? És mennyire lehetett tisztességtelen a mostani választás?
A szakértő példának Belarusz vezetésének bojkottját hozta fel, vagyis annak próbálkozását. A 2020-as választáson igazolhatóan egy sor csalás történt, amelyek miatt a nyugati országok számára egyértelműnek tűnt a helyzet. Először a balti államok és Lengyelország nem fogadta el Alekszandr Lukasenka győzelmét, majd az Európai Unió egésze sem – így a nyugati államok felé Szvetlana Tyihanovszkaja kezdte képviselni Belaruszt, mintha ő lenne az aktuális elnök.
Azonban mutatkoztak jelek arra, hogy a dolog nem fog működni. Bendarzsevszkij szerint ha egy fal venné körül a teljes országot, akkor talán elképzelhető lenne, máskülönben nem igazán. Amikor kirobbant az orosz-ukrán háború, a nyugati vezetők rákényszerültek, hogy Lukasenkával tárgyaljanak a továbbiakban.
Amikor tényleges kapcsolattartásra, nyomásgyakorlásra, vagy ellenkezőleg, puhításra van szükség, akkor nem lehet mást tenni, a feltehetően csalással megválasztott elnökhöz kell fordulni.
Oroszország a világ kilenc nukleáris hatalma közül az egyik, így az atomfegyvereit látva sem tehetik meg a többiek, hogy ignorálják Putyint. Akié a hatalom, azé a képviselet lehetősége is – vonta le a konklúziót Anton Bendarzsevszkij.
Mennyire lehetett a mostani orosz elnökválasztás szabálytalan? Évek óta próbálják különböző matematikai modellekkel megállapítani a csalásokat – mondta a szakértő. Például be lehet táplálni a különböző választási bizottságok által lejelentett számokat. Hányan szavaztak a jekatyerinburgi körzetben pénteken délután egyig? Hányan a következő két órában? Az így kinyert adatok választási ciklusok óta egyre szabályosabb képet mutatnak.
Az is a választások tisztasága ellen hat, hogy három napon keresztül lehet szavazni. Ez a voksok manipulációjára a szakértő elmondása szerint rengeteg lehetőséget ad. Előfordulhat ilyesmi éjszakánként is, de pénteken munkaidő alatt kivezényelhetik például a katonákat, tisztviselőket. Speciális alkalmazásokon keresztül továbbá számon kérnek sokakat, fotózzák le a szavazatukat, ezzel egy újabb csalást követve el.
Valamint teljesen steril lett a választási tér. Akik akár csak minimális kockázatot is jelenthetnek a hatalomra nézve, nem is engedik a választások közelébe. Ezek vagy külföldön vannak, mint Hodorkovszkij, vagy már megölték, esetleg halálba kergették őket. Börtönben is sokan vannak.
Vlagyimir Putyint végül 88,4 százalékkal választották újra.
