Húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ebben a két évtizedben pedig rengeteg pénz áramlott be az országba, hogy segítse hazánk felzárkózását Európa nyugati feléhez. Hogy milyen eredménnyel használták fel a döntéshozók ezeket az összegeket, az enyhén szólva is vitatott kérdés. A Telex most utánanézett melyik volt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházás.
Ahogy a lap írja, van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot. A következő beruházásokat vették szemügyre a teljesség igénye nélkül:
- A 2007-ben épített hírhedt 40 centiméter magas bodrogkeresztúri kilátót, amire 40 millió forintos uniós támogatást költöttek, és ami elé az eltelt 17 évben felnőtt egy természetes fasor, ami kitakarja a folyókanyarulat és a hegyi panoráma nagy részét.
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében Tyukod környékén tizenegy kilátó épült 2015-ben, összesen 264 millió forint uniós pénzből. Tavaly már csak öt állt közülük, négyet lebontottak, kettő sorsa máig ismeretlen.
- Nem maradhat ki a felsorolásból a nyírmártonfalvai erdő nélküli lombkoronasétány, ami mellé telepítettek már fákat és amik már növekedni is kezdtek.
A Telex az alföld Himalájájaként hivatkozik a jakabszállási szánkódombra. Ez 37 milliós uniós támogatásból épült 2013-ban, amin 2017-ben a lap tudósítója le is csúszott, de mivel a telek már enyhék, így sok hó nem terem a dombnak. A lap szerint a 2014-ben tönkrement területet egy új tulajdonos Magyarkert néven hozta rendbe.
A KecsUp egyik munkatársa viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a Telex cikke annyiban téved, hogy a szánkódomb már a létező Magyarkertbe érkezett, tehát a Magyarkert volt előbb.
A Telex a cikke végén felhívta az olvasói figyelmét, hogy ne érje őket az a vád, hogy csak fanyalognak, így felhívást tettek közzé, ami szerint aki tud bevált uniós támogatású beruházásról, az írja meg nekik.
