Kétszáz magyar katonát küld a kormány Csádba abból a célból, hogy hozzájáruljon a Száhel-övezet stabilitásához a migráció csökkentése érdekében, és mivel a magyar kormány érdeke a nemzetközi béke, részt kell vennie az országnak a terrorizmus elleni harcban is – szól a békepárti propaganda.
Azonban a magyar katonák nemcsak Csádban, hanem a szomszédos országokban is bevethetők lesznek, amelyek közül van, ahol polgárháború dúl.
Arról nincs információ, hogy mennyibe fog kerülni a misszió, viszont a költségvetés egy részéből kiderült, „a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” 817 millió forintot adott a külügyminisztérium. A program megvalósításának időszaka 2023. szeptember 15. és 2024. december 31. közé esik.
Ez azért fontos, mert a jelek szerint Csád már jóval korábban komoly szerepet játszott a kormány afrikai terveiben, minthogy elkezdtek volna róla kommunikálni. Először sokkal inkább Niger, illetve Mali tűnhetett annak az országnak, amire nagyobb figyelmet fordítanak, viszont a tavaly nyáron Nigerben kiéleződött konfliktus felborította a terveket.
A franciák is a helyszínen voltak, amikor 2023. szeptember 23-án megérkezett a csádi elnök meghívó levele a magyar kormányhoz. Ennek fényében érdekes kérdés, miért pont ekkor és miért pont a magyar katonákat hívja országába az elnök. A Hungary Helps Ügynökség 2023. október 11-én jelentette be, hogy Csádban humanitárius fejlesztési központot nyit a kormány, egy héttel később pedig bejelentette Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy 200 magyar katona megy Csádba. A parlament a magyar misszióról szóló törvényjavaslatot november 6-án pedig fogadta el.
A fentebb említett dátumokkal ellentétben most kiderült, hogy egy 2024 májusában leadott dokumentum szerint hetekkel előtte már egészen kiforrott tervekkel rendelkezhetett a kormány Csáddal kapcsolatban. Még egy csavar a történetben, hogy a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. idei üzleti terve szerint a támogatási időszak egy nappal korábban, szeptember 14-én kezdődött.
A Direkt36 korábbi cikke szerint a magyarok eredetileg Nigerbe küldték volna a katonai missziót, amit a puccs meghiúsított. Ezután Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító „családi diplomácián” keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette. Orbán Gáspár 2023 májusa és 2024 januárja között az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén, legalább hat alkalommal részt vett a fotók és videók tanúsága szerint.
A Hungary Helps Ügynökség üzleti terve szerint a teljes 817 milliós összegből 716,5 milliót az idei évben fognak felhasználni. Vesznek három speciális gépjárművet, a legjelentősebb tétel a humanitárius programok megvalósítása lesz, amelyre a teljes keret 38 százalékát, 311,1 millió forintot szántak. Arra a zrt. tavalyi beszámolója rávilágít, hogy mennyire előtérbe helyezi a kormány a csádi jelenlétet.
Az erre szánt 817 millió forint ugyanis – amit kicsivel több mint egy év alatt költenek el – bő nyolcszorosa annak, amit kétszer ennyi idő alatt a szomszédos, részben magyarok által is lakott Ukrajnában, az ukrajnai jelenlétre finanszírozására szánnak. Ez ugyanis mindössze 100 millió forint.
via 444.hu
