Súlyosan megterhelő feladatra vállalkoztak a Telex újságírói: a választási kampány hajrájában megnézték az utolsó hét esti közmédiás híradóit, hogy milyen üzenetekkel találkozhatnak a csatorna nézői. A végeredmény minden várakozásukat felülmúlta.
A hétfői 38 perces adásban 75-ször szerepel a háború szó. Ez percenként majdnem 2 háború. A béke is ebben a nagyságrendben szerepel abban a kontextusban, hogy ennek egyedüli letéteményese a Fidesz és szavazótábora. Egész Európában.
A több blokkból felépített hírműsor abban következetes, hogy a háború befejezésének lehetősége fel sem merül úgy, hogy esetleg az oroszok is kivonulhatnának Ukrajnából. Az M1 világában kizárólag a Nyugat eszkalálja a helyzetet, amely a jelek szerint atomháborúra ácsingózik. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter pedig mindig csak visszafogottan figyelmeztetnek bizonyos nyugati lépések veszélyes következményeire.
Az első blokkban a belga külügyminiszter szerint Magyarországot meg kéne fosztani az uniós szavazati jogától, mert hazánk nem akarja támogatni az ukrajnai segélyeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kommentálja a hírt, szerinte a terv mögött az áll, hogy Brüsszel el akarja tüntetni az utolsó akadályt a háború útjából.
A második blokkban a németek is engedélyezik, hogy oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni az általuk Ukrajnába küldött fegyvereket, ami pedig a harmadik világháborúhoz vezet.
A harmadik blokkba a Jó világ című külpolitikai magazinműsorból összevágott anyag került, témája „a világháború veszélyével fenyegető orosz–ukrán háború” volt, amelynek öt országban próbált utánajárni az M1 stábja. A forgatócsoport Hirosimáig utazott azért, hogy idős háborús túlélőkkel beszélgessen az atombomba borzalmairól. Talán a blokk „legjobb” része az, amikor a műsorvezető közli, hogy a háború „elkerülhető lett volna, megállítható lenne, de nagyhatalmi érdekek mást diktálnak”.
Ezután jöttek a rövidebb, gyakran csak pármondatos blokkok, ahol a háborúval kapcsolatos és egyéb fideszes üzenetekben sem volt hiány. A teljesség igénye nélkül:
- Ukrán fiatalok beszélnek a háború borzalmairól.
- Orbán Viktor békepárti beszéde a partiumi Nagyszalontáról.
- Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő véleménye a háborúról.
- A Facebook felfüggesztette azt a posztot, amelyben Orbán békemenetes beszédét tette fel a köztévé.
- A KDNP-s Nacsa Lőrinc véleménye arról, hogy egy időre elérhetetlen volt Orbán beszéde a Facebookon.
- Magyar Péter egy hétfői fórumon is megerősítette, hogy betiltaná a kormány háborúellenes, békepárti kampányát.
- Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője szerint Soros György finanszírozza a baloldal háborúpárti kampányát.
- Orbán Viktor szerint ha a baloldal győz, csak idő kérdése, hogy háborúba lépjünk.
A kedd esti Híradó elejének fő témái ugyanazok voltak, mint előző nap. Orbán Viktor a felújított geszti kastély megnyitóján azt mondta, hogy egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket. A Batthyányi Lajos Alapítvány és a Századvég elemzői megállapítják, hogy csak az támadja a békepárti álláspontot, aki háborúpárti.
A NATO is a háborúra készül, ugyanis a szövetség szárazföldi folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez arra az esetre, ha háborúba lépne Oroszországgal.
A szerdai híradóból megtudhatjuk, hogy nincs értelme a békekonferenciának, Kína és Szaúd-Arábia is megmondta. Lavrov elmondása szerint Oroszország legitim célpontnak tekinti az Ukrajnába érkező nyugati katonákat, így a francia kiképzőtiszteket is. Az orosz külügyminiszter szerint az ilyen lépések a háború kiterjedéséhez vezethetnek.
A fentebb már említett Jó világ című műsort külön is elemezte a Telex. Ebből a műsorból megtudhatjuk, hogy a háborúért Soros György a felelős, és az uniós vezetők Európa mészárosai.
Joó Csaba műsorvezető felvezetője: „Amikor kollégáimmal az év elején elkezdtük szervezni a Jó világ háborús epizódjának forgatását, nem gondoltam volna, hogy a 79 évvel ezelőtti atombomba-támadások képei illenek majd a film elejére leginkább. Mondhatnám azt is: aktuálisabbak lesznek, mint valaha. Ezért úgy döntöttem, hogy Hirosimáig utazom, és megkérdezem azok véleményét, akik túlélték az atombomba-támadást, és még ma is köztünk élnek.”
Joó Csabáék szerint Ukrajna példája mutatja, hogy az emberiség semmit nem tanult a második világháborúból. Arra jut, hogy nem hivatalos források szerint legalább 800 ezer katona halt már meg Ukrajnáért, „de egyeseknek ez sem elég”, majd hozzáteszi, hogy az ukrajnai háború „elkerülhető lett volna, megállítható lenne, de a nagyhatalmi érdekek mást diktálnak”.
„És a téboly folytatódik. Európa mészárosai már ott tartanak, hogy visszahoznák a sorkatonaságot, sőt, kiterjesztenék azt a nőkre is. Ha hinnék az összeesküvés-elméletekben, azt mondanám, valami szándékosság lehet a háttérben, de ezt az ajtót nem is nyitom ki” – mondja Joó az adás egy későbbi részében.
Joó azzal zárja az adást, hogy a forgatáskor remélte, hogy mire végeznek, véget ér a háború is, ami sajnos nem történt meg. De majd az őszi amerikai elnökválasztáson lehet szurkolni Trumpnak, hogy győzzön, és 24 órán belül vessen véget a háborúnak.
