300 ezer háztartást véd meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól a jelzáloghitelek kamatstopja, ez a szabályozás azonban június 30-án véget ér. Bár Nagy Márton miniszter belengette a hosszabbítást, az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg – írja a Portfolio.
A kamatstop eddig több mint 400 milliárd forintjába került a bankszektornak, viszont az érintett hiteladósok eloszlása alapján már kevesen vannak azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
A 2022 eleje óta élő jelzáloghiteles kamatstop azért nehéz dió a kormánynak, mert sok adózót érint: minden olyan jelzáloghitelre kiterjed, amelynek a kamatperiódusa nem hosszabb 5 évnél. Emellett az érintett hitelek referenciakamatát 2,02 – 3,66 százalék között maximálták, így nagy kamatsokkot jelentene az eltörlése, a kamatemelkedés pedig jelentősebb hatással lenne a havi törlesztőrészletre, ami a fogyasztást is negatívan érinthetné.
Az MNB 2023 év végi adatai szerint 1253 milliárd forint a kamatstopos jelzáloghitelek fennálló tőketartozása, és 302 ezer szerződés van jelenleg a kamatstopban a teljes pénzügyi közvetítőrendszerben.
A többség 3 hónapos kamatperiódussal rendelkezik, aminek a törlesztőrészlete a 2021. október végi 2,02%-os Budapesti Bankközi Kamatlábhoz (BUBOR), mint referenciakamathoz van kötve. Jelenleg azonban 6,88%-on áll a három havi BUBOR 7,25%-os alapkamat mellett, ezzel pedig közel 5 százalékpontos kamatemelkedést jelentene a kamatstop hirtelen eltörlése.
A Portfolio számításai szerint a kamatstop kivezetése az érintett lakáshitelek legtipikusabb, 5-6 éves hátralévő futamideje mellett 12-15%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelentene most, és 8-10%-ot egy 6%-os BUBOR-szint mellett. Azonban a ritka, 20 éves hátralévő futamidő mellett sem nőne másfélszeresére a havi adósságszolgálat, köszönhetően a kamatkörnyezet fokozatos csökkenésének.
Az MNB májusi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a „kamatstop esetleges kivezetése csak az ügyfelek szűk körénél eredményezhet érdemi tehernövekedést.”
Nagy Márton május eleji szavai szerint a lakossági kamatstop kivezetésén már dolgozik a kormány, ám a végső kivezetésnek az a feltétele, hogy a fogyasztás helyreálljon és a gazdaság beinduljon. De a „helyreállt” megítélése relatív, mert bár az utóbbi egy évben a háztartások teljes fogyasztási kiadása lassú emelkedést mutat, a két évvel ezelőtti csúcstól még mindig elmarad. Tehát a lakossági fogyasztás mostanában áll helyre a legutóbbi sokkjából, ha ennek a mércéje a sokkot megelőző fogyasztási szint elérése.
Ha azonban a sokk előtt jellemző fogyasztás trendhez való visszatérése lenne a mérce, akkor az még évekig eltarthat és nem valószínű, hogy addig várna a kamatstop kivezetésével a kormány.
