Négy és fél ezer éve ismeri az emberiség. A régmúlt korokban az üveg státuszszimbólum volt, csak a fáraók, uralkodók, egyházi elöljárók juthattak hozzá. Ma már meg sem tudnánk lenni üveg nélkül. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy az üveg újabb és újabb arcát ismerjük meg. A legújabb technológiai innovációk megmutatták, hogy az üveg nem feltétlenül törékeny, kedvünk szerint lehet hajlítani, akár még vissza is pattan. „Számomra az üveg az ötödik elem”, vallja Rákosy Eszter, a Rákosy Glass háromgenerációs, építészeti üvegmunkákkal foglalkozó üvegipari vállalkozás tulajdonosa és vezetője.
De hogyan is jutottunk el idáig?
Száz évvel ezelőtt még az üveghez elsősorban ablakokat, palackokat és egyszerű háztartási tárgyakat társítottak. A gyártási technikák fejlődése, például az úsztatott üvegtechnológia azonban lehetővé tette a nagyobb, vékonyabb és egyenletesebb üvegtáblák gyártását. Ez elősegítette az üveg széleskörű használatát az építészetben, ahol az egyre nagyobb méretű ablakokkal és üveghomlokzatokkal vizuálisan lenyűgöző szerkezeteket hoznak létre.
Az edzett és előfeszített üvegek kifejlesztése növelte az üveg biztonságát és tartósságát, így alkalmassá vált olyan alkalmazásokhoz, ahol a robusztusság a legfontosabb, mint például az autóipari szélvédők és a felhőkarcolók külső burkolatai. A hőkezelés hatására olyan fizikai változások jönnek létre az üvegben, melyek javítják az üveg hajlító-, és törőszilárdsági jellemzőit, valamint a külső hőmérséklettel szembeni ellenálló képességét.
„A HELIO Heating fűtő üveget sík és hajlított változatban is gyártjuk, illetve különböző fűtőüveg-bútorok és design fűtőüvegek is készíthetők belőle. A legmagasabb felhasználói élmény érdekében fűtő üvegeinkhez kifejlesztettük egyedi okos vezérlőrendszerünket, melynek segítségével egyszerűen, az energia-, és költséghatékonyságot szem előtt tartva oldható meg az épületek fűtése”, avatott be Rákosy Eszter.
Sohasem bomlik le
Az üveg azért érdekes anyag, mert sosem bomlik le. Az újrahasznosítási technológiák egyre kifinomultabbá válnak, lehetővé téve az üveganyagok újrafelhasználását új termelési ciklusokban. Ez nemcsak az üveggyártás környezeti hatását csökkenti, hanem az erőforrásokat és az energiát is kíméli. Emellett az energiahatékony üvegtermékek, például az alacsony emissziós képességű bevonatok és a dupla, tripla üvegezésű ablakok kifejlesztése hozzájárul az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.
