„Nekünk a legjobb nemzetbiztonsági rendszerünk van Európában, technikai és humán képességek szempontjából is” – nyilatkozta Orbán Viktor május elején a Telexnek. Az orosz hekkerakciókat a magyar kormány tagadta, míg több más országban magas szinten ismerték már be, ha a Kremlhez köthető hekkercsoportok kutakodtak náluk.
A Direkt36 írta meg 2022-ben, hogy a magyar külügyminisztérium rendszere ellen orosz támadás történt, akkor ezt a kormány „kampányhazugságnak” minősítette. A napokban a 444.hu bizonyítékot is mutatott arról, hogy a támadás valóban megtörtént, amiről tudott a külügy is, mégis nyilvánosan kampányhazugságnak nevezték, és a kormány elleni kampányolással vádolták meg az újságírókat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért nevezte Szijjártó Péter kampányhazugságnak a dolgot, mert a külügy elleni orosz hekkertámadás teljesen hétköznapi volt, és nem kerültek ki érzékeny adatok. A külügyminiszter így fogalmazott:
„Mi nem szoktunk az informatikai rendszerekbe történő beavatkozásokról és bármilyen titkosszolgálati akciókról a nyilvánosság előtt nyilatkozni, mert az abból a szempontból veszélyes, hogy akkor kaphatnak olyan információt egyesek, amit rossz szándékkal fel tudnak használni.”
Európában elsősorban politikai kérdésnek számít, hogy egy ország bejelenti-e, ha orosz hekkertámadás érte – mondta a Telex műsorában Frész Ferenc, a Cyber Services alapító-vezérigazgatója, aki 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője volt. Szerinte „azt kell ilyenkor mérlegelni, hogy egy sikeres hekkertámadás nyilvánosságra hozatala nem okoz-e nagyobb nemzetbiztonsági problémát, mint az elhallgatása. Ez egy nagyon fontos szabály. Ha csak nyílt információt érintett a támadás, akkor nyugodtan be lehetett volna jelenteni.”
Mióta Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát, az európai országok megnövekedett kibertámadásokkal nézhetnek szembe, amelyek szálai gyakran orosz kormányzati szereplőkig vezetnek.
A Politico nemrég a 2024-es hekkertámadásokról hozott ki összeállítást. Februárban két EP-képviselőt értek el a kémprogramok, márciusban Párizsból számoltak be arról, hogy támadás érte a miniszterelnöki hivatalt, majd hasonló támadással szembesültek lengyel és cseh kormányzati intézmények is. Az Egyesült Királyságot is támadták orosz hekkerek, ahol az ország politikusait, közéleti személyiségeit vették célba.
2023-ban Olaf Scholz Szociáldemokrata Pártjának emailjeihez is hozzá fértek orosz hekkerek, akkor másképp kommunikált a német kormány a magyarhoz képest. A Politico szerint ez is egy olyan behatolás volt, ami mutatta, hogy a Kreml aktívan próbálta megzavarni az európai politikát a júniusi EP-választás előtt. „Ez teljességgel elfogadhatatlan, és nem marad majd következmények nélkül” – mondta Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter. Azt is bejelentették, hogy bekérették az orosz nagykövetet a történtek miatt.
Csehország is csatlakozott a németekhez, náluk is észleltek támadást cseh intézmények ellen. Jan Lipavský cseh külügyminiszter szerint Oroszország régóta próbálja különböző módszerekkel aláásni a demokráciát és a biztonsági helyzetet Csehországban.
„A nemzeti érdekek védelmének fontos eszköze, ha így, nyilvánosan rámutatunk egy adott támadóra” – fogalmazott.
A Carnegie Alapítvány oldalán közölt cikkben Gavin Wilde szerint nem szabad túlértékelni Oroszország kibertérben képviselt erejét, és inkább az ellenállás képességét kell növelni.
via Telex
