Lázár János szerint az önkormányzatok elszórják a pénzt, ezért javasolni fogja a kormánynak a helyi iparűzési adó megreformálását. Többen is úgy vélik, egy ilyen lépés komolyan veszélyeztetné az önkormányzatiságot.
Az építési és közlekedési miniszter arról beszélt, véget kell vetni annak, hogy egyes polgármesterek rosszul költik el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd a kormánytól várják a mentőövet. Hozzátette: javasolni fogja a kormánynak, reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót (hipa), de azt nem fejtette ki, hogy ez miből is állna.
Gémesi György gödöllői polgármester szerint ez a bejelentés arról szólhat, hogy mennyit lehetne még elvenni az önkormányzatoktól. Az iparűzési adó 90 százalékát működésre fordítják: a közétkeztetést, az óvoda és a bölcsőde, a közbiztonság, a helyi közlekedés fenntartását, a mindennapi feladatok ellátását. Hozzátette, hogy nem lát reális esélyt arra, hogy az állam finanszírozni tudná azokat az egyébként kötelező állami feladatokat, amiket az önkormányzatok most a helyi adóból oldanak meg.
Gémesi szerint hatalmas állami bevétel nem lenne a megreformálásból, arra viszont van lehetősége az államnak, hogy meggyengítse az önkormányzatokat, beszorítsa azt a párat a sarokba, amelyik még jól működik. Az látszik, hogy üres az államkassza, valahonnan pénzt kell szerezni bele, és persze, akár az önkormányzatoktól is el lehet szedni még bevételt, csak akkor annak a helyiek ihatják meg a levét.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) fideszes elnöke úgy véli, hogy az államháztartás állapota alapján a teljes iparűzési adót elvonhatják, hogy azt központilag osszák majd szét. Hozzáteszi, hogy szerinte a kormány ezt nem lépi meg, különben „nagy haragot” vonna magára.
A kormány már kivette az önkormányzatok kezéből a hulladékkezelést, a vízszolgáltatás fokozatosan kerül át a Nemzeti Vízművek Zrt.-hez, kiszervezte az önkormányzatok alól az oktatást, az egészségügyet, és ezzel párhuzamosan forráselvonás is történt – ezért Schmidt Jenő szerint nem lenne jó irány a további centralizálás. Hozzátette, már most látszik, hogy nem tudnak mindent centralizáltan működtetni. Tessék megnézni az oktatást, az sem működik.
Ha elveszik a helyi adókat, ha az önkormányzatok a jövőben semmiről nem dönthetnek szabadon (a döntésekhez nyilván saját források is kellenek), akkor nem beszélhetünk többé önkormányzatiságról. Egy ilyen lépés szembemenne az európai önkormányzati chartával is, sőt Magyarország akár ki is írhatja magát az EU-ból – mondta Schmidt.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke több olyan jelet is lát, amelyek a helyi adók megszüntetésére utalnak. Egyik ilyen, hogy decemberre eltűnt a Pénzügyminisztérium „aktív vezetők elérhetőségei” listájából az önkormányzati adóosztály és annak osztályvezetője.
Ruszin szerint hamarosan kiderülhet, hogy milyen adóintézkedésekre lesz szükség a büdzsé egyensúlyának megtartásához, az alaposan elszállt költségvetési hiány lefaragásához. Az adószakértő brutális adóemeléseket jósol, ezzel összefüggésben számít a helyi adózás teljes bezúzására is.
Konkrétan arra számít, hogy:
- adókat emelnének a központi adóztatás szintjén,
- ezzel párhuzamosan eltörölnék a helyi adókat,
- és ezáltal még jobban a kormánytól függővé tennék az önkormányzatokat.
Ruszin elmondta, az MKOE nem támogatná, hogy egyik napról a másikra töröljék el a helyi adókat. Szerinte nem kizárt, hogy az adóemelésekről nem is kommunikálnának, hanem csak arról, hogy a kormány könnyít 800 ezer vállalkozás terhein. Legalább öt évet kellene szánni az előkészítésre, átalakításra, szakmai egyeztetés szükséges a változtatásokról.
Ha pedig szakmai egyeztetés mellett kidolgoznák az új adókoncepciót, akkor ahhoz tartania is kellene magát a kormánynak, hogy kiszámíthatóbb legyen az adózás a nagy- és a kisvállalkozásoknak egyaránt.
via 24.hu
