Özönvizet hozott szerdán a Kecskemétre lecsapott heves vihar. A város aluljáróját ismét elöntötte a víz, ezért az este folyamán lezárták, de a felhőszakadás után még órákkal később is úgy folyt be a víz, mint egy óriáslefolyóba. Évente ismétlődő képek. Az autók nem tudnak áthajtani rajta, mert a vízelvezető rendszer nem képes elnyelni a Szolnoki út–Kandó Kálmán utca–Béke fasor kereszteződése irányából beömlő nagy mennyiségű összegyűlt csapadékvizet. Lenne megoldás: a város klímavédelmi stratégiai dokumentumában meghatározott feladatként szerepel a vízbő időszakban a víz helyben tartása, tározása, előretekintve a vízhiányos hónapokra.
A klímaváltozási jelentések (VAHAVA, IPCC, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) szerint Magyarországon belül Kecskemét és térsége a klímaváltozás és a sivatagosodás hatásainak az egyik leginkább kitett területe, ahol egyre gyakrabban és fokozottabban tapasztaljuk a hőhullámokat, a szárazságot és az aszályt, illetve ennek az ellenkezőjét: az olyan intenzív csapadékot, mint amilyen lezúdult a hét közepén is. A város élhetőségének biztosításért elkerülhetetlen támogatni az úgynevezett zöld- és kékinfrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a mainál fokozottabb települési csapadékvíz-gazdálkodást kívánnának meg.
Annak ismeretében is, hogy a belvízcsatornák elhanyagolt állapotban vannak, hiányoznak a vízvisszatartó kapacitások, a természeti környezeti elemekben a vízhiány tartós meglétének és az aszályok egyre súlyosabb következményeként a korábbi vizes élőhelyek területe jelentősen lecsökkent. Továbbá hiányoznak a nagyobb méretű városi közparkok, út menti fasorok – egyaránt hiányos tehát a zöld- és a kékinfrastruktúra – olvasható a helyzetelemzés a Kecskemét Megyei Jogú Város Klímastratégiája dokumentumban.
A víz az úr, de befogható
A zuhogó záporok hiába vonulnak el gyorsan, a városi villámárvizek komoly károkat és akadályokat okoznak a város azon pontjain, ahol együttesen jelentős nagyságú a burkolt felületek aránya, és megoldatlan a csapadékvíz elvezetése / tárolása. A sűrű esővel érkező viharok idején a helybéliek már előre tudják, hogy víz alá kerül a távolsági buszpályaudvar mélyebben fekvő része és számos olyan kereszteződés, mint a Kandó Kálmán utca–Béke fasor; a Bethlen körút–Vacsi köz; a Petőfi Sándor–Kőhíd utca, ahogy sok kisebb utca is.
Az infrastruktúra-fejlesztési munkák során záportározók kialakítására, valamint vízáteresztő burkolatok használatára lenne szükség, és a közforrást nem a víz elvezetésére fordítani, figyelembe véve az extrém időjárási körülményekhez való alkalmazkodás szükségességét. Mivel a vízbő és az aszályos időszakok váltogatják egymást, ezért a vízvisszatartás és -tározás települési csapadékvíz-gazdálkodás gyakorlata már rövid távon is megtérülne.
Kecskemét klímastratégiája fel is sorolja, hogyan kellene sürgősen cselekedni:
- szükséges a város belterületén a lefolyási tényezők csökkentése (zöldfelületek növelésével, illetve a burkolt felületek növelésének korlátozásával);
- a csapadékvizek visszatartása és késleltetett levezetése ingatlanszintű tározók előírásával és a településen kívüli további tározási lehetőségek felmérésével (a tározókban legyen hasznosító és késleltető térfogatrész is);
- a hasznosítási alternatívák biztosítása elsősorban ösztönzéssel (szikkasztás, öntözés, párologtatás, hűtővíz, egyéb szürkevíz-hasznosítás).