A zenekar első nagylemeze január elején érkezett a rajongók számára Goodbye címmel, amelyhez június 30-án elkészült az új videóklip is. Alapja a Feel című dal. A megjelenést nagy munkálatok előzték meg, ebben tevékenyen részt vett a kecskeméti Vastaps Társulat is. A forgatás oroszlánrésze a Syndrome Productions kezeit dicséri. A premier kapcsán beszélgettünk Pataki Tamás basszusgitárossal.
– Hogyan találkoztatok? Miként alakult a zenekar?
– A zenekar története 2017-re nyúlik vissza. Dafival (Pap Dávid, a zenekar dobosa) ekkor kezdtük a közös zenélést. Az évek alatt volt néhány tagcsere, elsőként Marci érkezett gitáros fronton, végül pedig Dani csatlakozott hozzánk 2022-ben.
– Milyen stílusban sorolható a zenekar?
– Minden tagcsere során kicsit változott a zenekar stílusa, mindenki hozta a saját zenei világát. Így juthattunk el a 2017-es funkyzenekartól a 2024-es nu metalcore zenekarig. Nem feltétlenül akarjuk magunkat zenei stílusba sorolni, illetve a zenénkben csakis egy zenei stílus jegyeit használni. Mindenkiben több réteg lapul, így kár lenne ezeket elnyomni. Szeretnénk változatos, izgalmas zenét alkotni, ezért is található a lemezen többek között dubstep vagy éppen drum and bass kiállás, de mindezeken a kikacsintásokon kívül megvan a régi nu metal és mai metalcore-alap, ami a zenénk gerincét adja.
– Játszotok más zenekartól is számokat?
– Nem. Számomra például a zene lényege, hogy alkothassak és kifejezhessem egy-egy dallal, hogy kik is vagyunk. Ennek a lehetőségét venné el tőlem egy-egy feldolgozás. Az eredetijét más már tökéletesen megírta, szinte lehetetlen ugyanazt az érzést átadni, mint amikor a kedvenc zenekarod dalát hallod élőben. El is veszne a dal a varázsa.
– Kinek mi a feladata az együttesben, és ki milyen hangszeren játszik?
– Szerencsére jó a kémia, az összhang, így a feladatokat is egész egyszerűen sikerült leosztani. Változó, hogy ki kezdi a zenei alapokat, szerencsére mindenkinek vannak nagyszerű ötletei, így nem egy emberre hárul ez a feladat. A szövegeket azonban minden alkalommal Danitól, a frontemberünktől kapjuk. Az idei album is már az első pillanattól az ő koncepciója alapján épült, egy témára. Szerintem nem is lehetne egységes képként összerakni több ember tollából. A basszusgitáros pozíció mellett a produceri és felvételi folyamatok nálam vannak, én végzem a dalokon a visszajelzések alapján a finomhangolásokat. Nem olyan régen költöztem vissza Kecskemétre, már itt is alakul a saját kis stúdió, a legtöbb dolgot így szerencsére házon belül meg tudjuk oldani. Marci, a gitárosunk, és Dafi, a dobosunk intézi a zenekarral kapcsolatos összes pénzügyi feladatot. Nekik köszönhetően van próbatermünk, zenekari merch és reklám. Illetve Marci a mi tech-gurunk, ő felel a technikai háttér fejlődéséért. Külön öröm, hogy nemrég csatlakozott hozzánk Matyi-Szabó Nóri menedzserként, aki levette a vállunkról a sok telefonálás és e-mailezés terhét.
– Hány saját dalotok van? Azok milyen sikerrel futnak?
– Idén január elsején jelent meg a 10 dalos debütáló albumunk, amire szerencsére jó visszajelzéseket kaptunk meglepő módon olyan helyekről is, amilyenekre nem is számítottunk. Bekerült az egyik dalunk például egy ausztrál lejátszási listára, Spanyolországból is lehoztak rólunk egy kis cikket, de ezek mellett elsősorban az a fontos, hogy itthon is jókat írtak rólunk!
– Hol léptetek fel eddig, és hol láthat benneteket a nagyérdemű?
– Tavasszal volt egy kisebb turné néhány izgalmas zenekarral az ország több pontján. Többek között a Tiansennel sikerült eljutnunk Szegedre, a Király Halottal voltunk Székesfehérváron és Veszprémben, illetve számomra külön öröm volt, hogy az informeres srácokkal játszhattunk az Ápoló Klubban itt Kecskeméten. A hazai pálya mindig izgalmas terep. Őszre hasonló terveink vannak: minél több helyre eljutni, jobbnál jobb zenekarokkal együtt játszani! Az időpontok és a helyszínek hamarosan érkeznek, egyelőre folyamatban az őszi menetrend összeállítása.
– Milyen jövőbeni tervekkel készültök?
– Ahogy már említettem szeretünk alkotni, így az új dalok folyamatosan készülnek, de emellett számos egyéb érdekességgel is készülünk, ami itthon nem annyira megszokott. Ezekről egyelőre sokat nem árulhatok el, de megmutatni tervezzük több oldalunkat is. Tervek szerint nyár vége felé érkezik a Goodbye lemezhez tartozó meglepetéscsomag, ősszel pedig már új dalok is lehetnek.
– Milyen volt az új klip forgatása? Ki határozza meg a koncepciót ilyen témában?
– A klipek alapkoncepciója általában Dani nevéhez fűződik. Az ő fejében már szinte minden dalhoz – szövegírás közben – elkészül a klip is. Ebben az esetben ezt az elképzelést vittük tovább a SYNDROME PRODUCTIONS-szel, akik csodálatos képekkel tették teljessé a víziót. A forgatás szokás szerint nagyon jó hangulatban telt, és itt meg is ragadom az alkalmat, mert óriási köszönettel tartozunk a kecskeméti Vastaps társulatnak is, ahonnan csodás színészek és színésznők voltak segítségünkre. Nélkülük ez a klip nem sikerült volna így! A klipet nézve az egész lemez koncepciója a gyász, illetve a halál, ez a dal pedig valahol az út közepén helyezkedik el, amikor annyira üres az ember, hogy már a fájdalmat sem érzi. Ezt a képet próbáltuk átadni a klippel is, amint akár a boldog, akár a szomorú pillanatokban Dani csak a semmibe révedve várja, hogy mikor fog újra érezni valamit…
Baksa Dániel frontember így fogalmazott: – Az elején teljesen más volt a dal hangulata. Egyedül a refrén volt az, ami mindannyiunkat magával ragadott. Szép lassan köré építettük a dal többi részét, és eközben bele is szerettünk.
Tagok:
- Baksa Dániel / ének
- Pallai Márton / gitár
- Pap Dávid / dob
- Pataki Tamás / basszusgitár