Futsalcsarnokot építenének a Kandó-iskolában

Az önkormányzat a Kecskeméti Labdarúgó Clubbal (KLC) közösen pályázatot nyújtott be egy 51 x 21 méteres futsalcsarnok építésére, amelynek a tervek szerint a Kandó Kálmán Technikum adna helyet. Az egész akkor valósul meg, ha a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) támogatja a kecskeméti pályázatot. A beruházás nem igényelne a várostól önerőt.

A pályázatra még május végén beadta a támogatási kérelmet az önkormányzat és a KLC, a június 27-ei közgyűlésen Szemereyné Pataki Klaudia polgármester többek között erre kért és kapott utólagos jóváhagyást a képviselő-testülettől, valamint felhatalmazást az esetleges támogatási szerződés és együttműködési megállapodás aláírására.

Az előterjesztésből kiderült, hogy az MLSZ meghívásos pályázatot írt ki országos futsalcsarnok építési programja keretében, és ebbe a KLC is belekerült. Április végén értesítették a klubot, hogy az önkormányzat a sportszervezettel kötött megállapodás alapján beadhatja kérelmét. A Kandót „előzetes sportszakmai egyeztetések” után választották ki helyszínnek.

A közgyűlési anyagban az is olvasható, hogy a hazai labdarúgó-szövetség 2020–25-ös fejlesztési stratégiája nagy hangsúlyt helyez a futsal – azaz a 4 + 1-es kispályás labdarúgás – szakágra, mivel az a 6–13 éves gyerek labdarúgók képzésének hatékony eszköze.

„A stratégia megállapítja, hogy miközben az akadémiák és a professzionális klubok infrastrukturális feltételei a 2010–2020-as időszakban jelentősen fejlődtek, számos területen további beruházások indokoltak” – írják, idesorolva a futsalcsarnokok építését, ahol egész évben lehet edzeni. Mint az előterjesztésben megjegyzik, az is fontos szempont, hogy az iskola egy új sportlétesítménnyel gazdagodik, és „a futsalcélú használat és az iskolai testnevelés jól megfér egymás mellett”.

A csarnok – ha az MLSZ elnöksége támogatja a kecskeméti kérelmet – a szövetség programjának típusterve alapján épülne a már említett méretben 9,5 méteres magassággal, háromsoros lelátóval, 20 parkolóhellyel, járdákkal az MLSZ finanszírozásában és szervezésében (a szövetség lenne a beruházó, amely leszerződik a fővállalkozóval).

Az önkormányzatnak vállalnia kell, hogy 15 évig üzemelteti a csarnokot, állja a működési és karbantartási költségeit. A projekt a várostól csak akkor igényelne önerőt, ha a típustervtől eltérő műszaki tartalommal épülne a csarnok.