A május 22-ei kormányülésen Orbán Viktor feladatba adta Gulyás Gergelynek, Tuzson Bencének és Bóka Jánosnak, hogy vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kötelékéből?
Történt mindez két nappal azután, hogy a büntetőbíróság főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. Ilyen elfogatóparancsot adtak ki korábban Vlagyimir Putyin ellen is.
A három miniszter (miniszterelnökséget vezető miniszter, igazságügyi miniszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter) feladata, hogy készítsenek feljegyzést a miniszterelnöknek Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének lehetséges következményeiről, különös tekintettel az európai uniós következményekre.
Gulyás Gergely a május végi Kormányinfón helytelenítette és politikainak minősítette az izraeli kormányfővel szembeni intézkedést.
„Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat” – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
Az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, így Magyarországot is – ezért ha hazánkba látogatna Putyin, nagy bajban lenne az Orbán kormányzat. Azonban Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot, vagyis hazánk a letartóztatást nem tudná foganatosítani – mondta Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem dékánja.
A nemzetközi jog viszont nem törődik azzal, hogy Magyarország kihirdette-e az általa aláírt nemzetközi szerződést – azaz a nemzetközi jog alapján mégiscsak előfordulhat, hogy le kellene tartóztatnunk Vlagyimir Putyint. Erre a joghézagra a Miniszterelnökségi Sajtóiroda is utalt:
„Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, de az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban.”
Ahhoz, hogy Magyarország kilépjen az ICC-ből, az ENSZ főtitkárának címzett írásos értesítés elküldése mellett az Országgyűlés döntése is szükséges, hiszen a belépésről is a parlament határozott. Azt nem tudni, hogy ezt kezdeményezi-e a kormány.
A miniszterelnöki feljegyzésről szóló munkaanyagban megemlítik, hogy „a statútumból való kilépés nemzetközi visszhangja feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió kötelezettségeinek a teljesítése szempontjából visszásnak minősülne.” Annál is inkább, mivel a büntetőbíróság és az EU szorosan együttműködik, így az uniós jogállamisági rendelet megsértése is felvethető lenne Magyarország kilépése esetén.
Az európai államok szinte kivétel nélkül tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az EU tagjai mind azok, azonban világszerte számos ország nem, így az Egyesült Államok, Izrael, Ukrajna, Oroszország, Kína, Irán és számos afrikai állam sem.
via 24.hu
