A Népszava megbízásából a Publicus Intézet készített felmérést arról, hogyan alakult a magyarok nyaralási szokásai. A megkérdezettek több mint kétharmada nem megy nyaralni idén, minél idősebb valaki, annál kisebb valószínűséggel jut el egy hosszabb utazásra.
A kutatásban részt vevők 69 százaléka nem tervez idén legalább egyhetes egybefüggő nyaralást, 29 százalék viszont igen, vagy már volt is nyaralni valahol. A 18–25 éves korosztályban a legvalószínűbb az utazás, 45 százalék elmegy valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont mindössze 15 százaléka.
A nyaralni indulok átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel, Magyarországon belül 43 százalék, külföldön 29 százalék nyaral, míg 25 százalék belföldön és egy másik országban is szeretné kiélvezi a nyári szezon adta lehetőségeket.
Érdekes szempont a pártpreferencia szerinti megközelítés is: a legtöbben a Tisza Párt szavazóinak körében vannak, akik külföldre és belföldre is eljutnak (41 százalék), ez a többi ellenzéki szavazó körében 11, a Fidesz–KDNP hívei között 17 százalék, míg a pártnélkülieknél 25 százalék.
A nyaralás helyszíne kapcsán minden tizedik válaszadó a saját nyaralójában tölti a szabadságát, 14 százalék ismerősöknél lakik a pihenés ideje alatt. 34 százalékuk szállodában száll meg, 26 százalék pedig bérelt apartmant vagy vendégházat választ. További 8 százalék panzióban lakik, és a legkevesebben (4 százalék) a kempingezést választják.
A nyaralásra költött összeg tekintetében 17 százalék legfeljebb 100 ezer forinttal tervez, 24 százalék 100-300 ezer forintból szeretne kijönni, 18 százalék 300 és 500 ezer forint közötti összeget, 9 százalék 500 ezer és 1 millió forintot költ erre a célra. További 6 százalék még ennél is többet szán a nyaralásra.
47 százalék azt mondta, nem jelent számára nagy anyagi megterhelést a nyári utazás, 44 százaléknak viszont hónapokon át spórolnia kell, hogy megengedhesse magának, 1 százalék pedig azt mondta: kölcsönre, hitelfelvételre van szüksége hozzá.
