Egy kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben arról az EU-bírósági ítéletről, amely 200 millió euró és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot.
Az ítélet arról szólt, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Magyarország kötelezettségszegést követ el azzal, hogy a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika alól.
Továbbá kimondja az ítélet, hogy Magyarország a pénzügyi vonatkozással is rendelkező feladatokat a többi tagállamra hárítja, ezzel más államoknak okozva kiadásokat. Mivel ez a magatartás az uniós jog rendkívül súlyos megsértésének minősül, pénzbírság megfizetésére kötelezte Magyarországot.
Az Európai Bizottság cáfolta a magyar kormány azon kijelentését is, miszerint a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika migránsok kötelező befogadását jelentené.
A megjelent kormányrendelet szerint „a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról” – hogy ez pontosan mit jelent, az a gyakorlatban fog kiderülni.
A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését.
Ezért Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá, és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt. Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat.
A magyar kormány ezért döntött úgy, hogy az ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.
via HVG
