Immár 92 év telt el azóta, hogy Dániában egy asztalos úgy döntött, fajátékok gyártásába kezd. Aztán megalkotta az ikonikus LEGO-kockákat, melyek azóta világszerte bebetonozták magukat a gyerekek polcain. De hogy tudott a cég ilyen hosszú időn keresztül helyt állni a minden addiginál gyorsabban változó környezetben, és miként vált a LEGO a világ egyik legnagyobb játékgyártójává?
A fordulatokkal teli történet Ole Kirk Christiansen álmával kezdődött: a dán asztalos célja az volt, hogy a játékokkal ösztönözze a gyermekek fantáziáját és kreativitását. 2024-ből visszatekintve kijelenthetjük, hogy sikerrel járt, hiszen mára világszerte sok-sok gyermekszobában nélkülözhetetlenné váltak a LEGO kockák.
A LEGO világhódító útja
Ugyan Ole Kirk Christiansen még 1932-ben fogott bele a fajátékok gyártásába, a LEGO nevet csak két évvel később, 1934-ben kezdte viselni a vállalat. A ma ismert LEGO elemek elődei pedig 1949-től vannak velünk, ekkor kezdett el műanyag, egymásba építhető kockákat gyártani a cég, amit egy angol játékgyártó hasonló megoldása inspirált. Az ajtók és az ablakok 1954-ben jelentek meg a játékelemek között, majd 1958-ban továbbfejlesztették a designt a sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében. Innen pedig már nem volt megállás.
A cég 1960-ban úgy döntött, befejezi a fajátékok gyártását, majd megkezdte a nemzetközi terjeszkedést Hollandiában és Finnországban. Egy évvel később már az Egyesült Államokban is megjelentek a LEGO játékok, amikhez immár kerekeket is gyártottak – azaz jöhettek az autók, motorok, traktorok és egyéb guruló kedvencek
A LEGO nemzetközi sikert aratott: több mint 40 országban értékesítették az 1960-as évek közepére, és az 1990-es évekre a vállalat a világ egyik legnagyobb játékgyártója lett. A nagysággal azonban egy idő után jöttek a problémák is.
A változatosabb téglákban látták a siker kulcsát
A fizikai játékok piaca – és így a LEGO eladásai is – csökkenni kezdett az 1990-es évek közepén, a videójátékok térhódításával párhuzamosan. A vállalat ennek hatására elkezdett elmozdulni hagyományos tevékenységétől, például három vidámparkot nyitottak Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban, illetve a fejlesztésekre is sok pénz költöttek: változatosabb téglákat akartak gyártani.
Belekóstoltak a filmgyártásba is, így 2003-ban megjelent a Bionicle, az első egész estés LEGO mozi, mely 2004-ben folytatást is kapott.
Bár a termékpaletta szélesítése utóbb is jó ötletnek bizonyult, a vállalat 2003-ban már 800 millió dollár adóssággal rendelkezett, amihez 2004-ben 225 millió dollár veszteséget is termelt. Egyértelműen változásra volt szükség.
Új impulzus kellett, hogy csúcsra járjon a profit
Ekkor lépett színre Jorgen Vig Knudstorp, aki azt követően lett a cég vezére, hogy az eddig családi vállalkozásként működő LEGO úgy határozott, külsős vezérigazgatót bíz meg a dolgok jó irányba állításával. Innentől kezdve a LEGO árbevétele és profitja kilőtt az egekbe: a 2004-es 225 millió dolláros veszteség utáni évben máris nyereséges volt a vállalat, 2023-ban pedig 1,76 milliárd euró profitot termelt a LEGO.
Az árbevétel növekedését tekintve talán még szembetűnőbb a változás nagyságrendje: a cég 2004-ben 6,3 millió dán korona árbevételt ért el, ez az adat 2013-ban már 25,3 millió dán korona volt, a 2023-as évet pedig 65,9 milliós árbevétellel zárták. Két évtized alatt több mint tízszeres növekedés.
Nem fogtak ki rajta a folyamatosan megújuló technológiák
Vajon hogyan tudta elérni mindezt a LEGO? Egyrészt jól alkalmazkodott a digitalizáció nyomán megjelenő kihívásokhoz, és saját játékokkal betört a videójátékok piacára is, másrészt pedig rendkívül sikeres együttműködéseket kötött film-és játékstúdiókkal.
Ide sorolhatóak a Harry Potter könyvek és filmek alapján készült szettek, és persze a kapcsolódás a Star Wars birodalomhoz, melyhez mára egész LEGO Star Wars kollekció épült fel. 2012-től már a Marvellel is együtt dolgozik a cég, de ilyen a Sony Playstation exkluzív Horizon Forbidden West hosszúnyakúja is, melyet már szintén megépíthetünk LEGO kockákból.
A LEGO 2015 óta minden évben legalább 1 milliárd euró profitot termelt, az utóbbi két évtizedben pedig bebetonozta magát mind a fizikai, mind a digitális világban. Mindezt ráadásul egészen magas, 20-24%-os nettó profitszint mellett, így jó darabig biztosan nem kell azon aggódni, hogy nem lesznek új, LEGO-ból megépíthető kedvenceink.