Az Orbán-kormány egyre jobban eladósítja az országot Kína felé

Az Orbán-kormány évről-évre kiszolgáltatottabbá teszi az országot Kína felé, ahogy egyre szerteágazóbb kapcsolatokat épít ki: Budapest-Belgrád vasútvonal, a diverzifikáció jegyében jüanban denominált állampapír-eladások, Fudan Egyetem ötlete, akkumulátoripari befektetések, Budapest utcáin járőröző kínai rendőrök, majd hétpecsétes titokként kezelt nagy összegű kínai hitelfelvétel – írja a 444.hu.

Az elmúlt három évben jelentős tartozást halmozott fel a kormány Kína felé, az ÁKK devizahitel-állományt részletező adatai szerint:

• az idei második negyedév végén 71,79 milliárd forinttal tartozik a magyar állam az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak,
• a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére eddig 341,6 milliárd forintot hívtunk le,
• idén tavasszal pedig teljes titokban 1 milliárd eurónyi hitelt kért a magyar kormány Kínától, ami a második negyedév végén 395,15 milliárd forinttal szerepel az ÁKK kimutatásában.

Emellett a magyar államnak még 3 milliárd jüan értékű devizakötvényt is vissza kell idén és jövőre fizetnie kínai befektetőknek, ez jelenlegi árfolyamon mintegy 150 milliárd forintnak felel meg.

Májusi magyarországi látogatása során Hszi-Csin Ping kínai elnök és Orbán Viktor 18 közös beruházásról szóló megegyezést írt alá a stratégiai partnerség jegyében. Ezek között vannak olyan, már korábban tárgyalt, de még el nem indult beruházások, amiket újra megerősítettek. Például:

• magyar-kínai együttműködés a nukleáris ipar teljes spektrumára,
• megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését,
• előkészítik a Budapest belvárosát a ferihegyi reptérrel összekötő gyorsvasúti projektet,
• az elektromos autók töltőhálózatának közös fejlesztése,
• megkezdik Európa „legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító” határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között,
• a szerbekkel közösen annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy kőolaj-vezeték létesüljön Magyarország és Szerbia között.

Ezek a beruházások hatalmas költséggel járnak, a 444 szerint pedig ezeket feltételezhetően nagyrészt kínai hitelből finanszírozná a kormány. Tehát amíg az Európai Unió egyre nagyobb kihívásként tekint Kína külgazdaság-politikájára, addig a teljes kitettségünk ma már az ezermilliárd forintot súrolja Kína felé, ami a teljes magyar devizahitel-állománynak a negyede. És a jelek szerint nem lehet kétség, hogy ez a függés erősödni fog a jövőben.