Kevés a fizetés, a magyar bírók tömegével küldik a panaszaikat az Európai Bizottsághoz

A bírósági vezetők hónapok óta kongatják a vészharangot a megalázóan alacsony fizetések miatt, el is árasztották a magyar bírói panaszok az Európai Bizottságot. A nagy számú beadványok miatt Brüsszel nyilvánosan tette közzé az átvételi elismervényt – tudta meg a HVG.

Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója nyitotta a sort, aki a 24.hu szerint azért fordult Brüsszelhez, mert „a bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe”.

A bíró arra biztatta a kollégáit, hogy kövessék a példáját, és a jelek szerint kérése meghallgatásra talált. Az erre szolgáló oldalán az Európai Bizottság közölte, hogy „igen jelentős” számú panasz érkezett be hozzájuk, „a magyarországi bírói és bírósági alkalmazotti illetmények szintjével és az ilyen illetmények automatikus indexálásának hiányával kapcsolatban”.

Ma Magyarországon bruttó 566 660 forint a bírói illetményalap, amire pótlékok is jönnek. Például egy járásbírósági bíró átlagos jövedelme alig haladja meg a bruttó egymillió forintot – összehasonlításképp a horvát bírói jövedelem ennek a másfélszerese. Az igazságügyi alkalmazottak bére a bírói illetményalaphoz kötött, gyakori, hogy a jegyzők 230-260 ezer forintot visznek haza havonta, és egymás után mondanak fel, mert nem tudnak megélni.

Az Európai Bizottság szóvivője még korábban közölte, hogy a hozzájuk beérkező hivatalos panaszokat alaposan értékelik, ugyanis a bírók javadalmazása az uniós jog szerint a bírói függetlenség alapvető garanciája.

A Bizottság azt írta az átvételi elismervényükben, hogy a nyilvános közzététel lehetővé teszi a gyors válaszadást és az érintettek tájékoztatását. A HVG szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a benyújtott panaszok nagy száma nem teszi lehetővé, hogy mindegyikre egyesével válaszoljon a Bizottság.

A Bizottságnak legfeljebb 12 hónapja van a panaszok vizsgálatára, ha pedig azok megalapozottak, akkor kötelezettségszegési eljárást indít, amely akár eljuthat az Európai Bíróságig is. Addig azonban sok idő telhet el.

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke szerint az illetmények emelése nélkül folytatódni fog a munkaerő-elvándorlás, ami a bíróságok működőképességét is komolyan veszélyezteti majd.

Az OBT 35 százalékos visszamenőleges illetményemelést kér, ami nagyságrendileg 35 milliárd forintba kerülne, de a kormány szerint erre nincs fedezet, bár az igazságügyi alkalmazottak esetében ígértek lépéseket, viszont ezeket azóta sem tartották be.