Az elmúlt öt évben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték, általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények. Ugyanakkor bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők – írja a 24.hu.
Július 1-jével mintegy 14 százalékkal, havi bruttó 2,65 millió forintra növelték az államtitkári fizetéseket, s ugyanilyen arányban, 3,53 millióra a legtöbb miniszter illetményét. Az ötmilliós fizetési kategóriában lévő tárcavezetők viszont 27 százalékos emelésnek örülhettek, Nagy Márton nemzetgazdasági és Lantos Csaba energiaügyi miniszter így már bruttó 6 millió 362 ezres fizetést kap. Orbán Viktor havi illetménye ezzel párhuzamosan bruttó 6 millió 539 ezer forintra nőtt.
Ezzel ellentétben az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és köztisztviselők folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvednek el, 2018 óta csak egyszer, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés.
Ebbe a körbe többek között a kormányhivatalok, a kormányablakok, a földhivatalok, a munkaügyi hivatalok, a nyugdíj-, és közegészségügyi hatóságok munkatársai tartoznak, körülbelül 29 ezer munkavállaló. További 27 ezer közszolga az önkormányzati közigazgatásban dolgozik. Túlnyomó többségben a havi fizetésüket a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják.
A kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, ami felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket is meghatároz, azonban ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt: a munkatársak nagy része nettó 210–220 ezer forint körüli fizetést kap – hívta fel a 24.hu figyelmét Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
A legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak tekinthető illetmény természetesen a garantált bérminimum-emelkedés mértékével minden évben nő, ám már így is alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát.
Boros Péterné szerint a rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-háromdiplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak.
Az MKKSZ folyamatosan jelezte a munkavállalók elvándorlása miatti létszámhiányt Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is.
Májusban az érdekképviselet javaslatot tett arra, hogy az elvándorlás megállítása érdekében éves, 25 százalékos mértékű bérfejlesztés történjen, ami az állományra egységesen vonatkozik. Azt is felvetették, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es minimálbér-irányelvét a közigazgatási munkahelyeken is szükséges lenne érvényesíteni. A kormányzat eddig nem reagált a javaslataikra.
Boros Péterné emellett úgy látja, hogy a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.
Fontos tényező még a bérproblémák mellett az, hogy a dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni. Az MKKSZ-elnök szerint jelzésértékű volt, amikor a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét kirúgták, mert kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében.
A beszámolók alapján a hivatali dolgozók gyakran szembesülnek azzal, hogy Facebook-bejegyzéseiket a munkáltató monitorozza, és a kormányt kritizáló posztok miatt figyelmeztetés vagy akár elbocsátás is járhat.
