Orbán Viktor és Szalay-Bobrovniczky Kristóf után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is interjút adott az Indexnek, amiben türelemről beszélt a gazdasági növekedés terén – vette észre a Telex.
Nagy így fogalmazott:
„Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség.”
Elmondta, hogy várakozás alatti szinten van a GDP és a fogyasztás növekedése, de szerinte így is az Európai Unió első harmadába tartozunk. 2 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál erre az évre, úgy látja jövőre megcélozható a 4 százalék. Hozzáfűzte, hogy a háború továbbra is akadályozza a gazdaság újraindítását, a GDP-növekedéshez elsősorban békére van szükség.
Nagy szerint az alacsony jövedelmű vidéki családokra és fiatalokra, a vállalati szektorban pedig a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra kell koncentrálni, hogy az újraindításkor minden társadalmi réteg részesüljön a konjunktúrából. A kívülről jövő válságok miatt „mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna” – fogalmazott a miniszter, szerinte az erős „óvatossági motívum” a lakosság félelmét tükrözi. Hozzátette, az óvatossági motívum fennmaradása rossz.
Arról is beszélt, hogy a lakosság számára fontosabb a lakáshitel önerejére gyűjtése, minthogy az emelkedő bérekből „extrán” fogyasszanak. A gazdasági kabinet egy „békeköltségvetés” nevű akciótervet készített, amely a kkv-kat, a családokat, a fiatalokat, a vidéki lakosokat szeretné a fókuszba helyezni.
A járműipar kapcsán Nagy arról beszélt, hogy egész Európában problémák vannak az elektromos járműipari átállással, itthon az exportot a jármű- és akkumulátorkivitel húzza le. Szerinte Brüsszel hibázott, amikor az országok elektromos autózásra való átállását nem koordinálta, emiatt a fogyasztók és az iparág is elbizonytalanodott. Megjegyezte, hogy az általa vezetett tárca készített egy összeurópai akciótervet az elektromos autózásra való átállás felgyorsításáról.
Azért, hogy a költségvetési politika a cash-flow szemléletet kövesse, a kiadásokat racionalizálják, az állami beruházásokat eltolják. A gazdasági kabinet megvizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, ami 645 milliárd forintos lefaragást jelent.
