Az Európai Bizottság (EB) elnöke meghirdette a biztosi csapatát és a hozzájuk tartozó portfóliókat. Még az Európai Parlament szűrőjén is át kell menni a névsornak.
Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban tartott keddi ülésén az EP választásokon győztes Európai Néppárt csúcsjelöltje, majd az EP által júliusban az Európai Bizottság elnökévé választott Ursula Von der Leyen német politikus meghirdette a biztosi kollégium névsorát és a hozzájuk tartozó közpolitikai portfóliókat is. A döntésnek nagy hatása lesz a következő öt évben, hiszen az Európai Bizottságot nem véletlen nevezik az EU kormányának. A testületnek van jogosultsága jogalkotás kezdeményezésére, és a végső döntések kapcsán is komoly beleszólása van az EU-s szabályok alakításába.
Most osztják le lapokat a következő öt évre
Bár az ott dolgozó eurokraták köztisztviselők, és nem a tagállamokat csak az EU közös érdekét képviselik, a bizottsági hiererchia legtetején lévő biztosok közé minden tagország kormánya delegál egy főt. Hogy milyen politikai súlya lesz egy biztosnak az nem csak a rátermettségén múlik, hanem azon is, hogy a potfóliójába tartozó szakterületen mekkora hatása van az EU-nak. Mivel számos szakpolitikai terület szinte teljes egészében tagállami hatáskör az EU működését szabályzó alapszerződések szerint, más területeken pedig nagy részben lemondtak a tagállamok az önrendelkezésük egy részéről annak érdekében, hogy közösen lehessen fellépni EU-s szinten azon az adott területen.
A portfóliók kiosztása egy olyan többtényezős politikai egyenlet, ahol számos szempontot kell figyelembe venni, és sokszor háttérbe is kerül az, hogy az adott ember, akit a pozícióra jelöltek mihez is ért. A portfóliók nagysága (hány szakterületet soroltak be egy ember alá), a portfóliók súlya (mekkora hatása lehet az adott területen az EU-nak), a keleti-nyugati tagállamok, valamint a baloldali és a jobboldal kormányok közötti egyensúly kialakítása is ugyanúgy része hagyományosan az egyenlet megoldásának.
Ezt most azzal bonyolította meg Ursula Von der Leyen, hogy minden tagálllami kormánytól azt kérte, hogy jelöljenek egy férfi és egy női biztos jelöltet annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott legyen a nemek aránya a biztosi kollégiumnak. Ezt sok tagország, így Magyarország sem vette figyelembe, és csak egy jelöltet neveztek meg.
Kik is felelnek majd milyen területekért?
Ursula Von der Leyen, mint a Bizottság elnöke, annak ellenére, hogy a jobboldali CDU tagja, és Németországnak szociáldemokrata-liberális-zöld koalíciós kormánya van, nemcsak a Bizottság egészét testesíti meg, hanem ő Németország biztos delegáltja is egyben. Az EU-s ügyekben mérvadó atlantista Politico információi szerint így fog kinézni a területek felosztása:
- A spanyol Teresa Ribera lesz a Bizottság ügyvezető alelnöke, aki a tiszta igazságos és versenyképes átmenetetért lesz felelős, és mint versenyképességi biztos is el fog járni.
- Henna Virkkunen (Finnország): a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök szerepét tölti majd be.
- Stéphane Séjourné (Franciaország): a jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnökként fog dolgozni.
- Roxana Mînzatu (Románia): az emberekért, készségekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnök
- Raffaele Fitto (Olaszország): kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnök
- Kaja Kallas (Észtország): kül- és biztonságpolitikai főképviselő
- Magnus Brunner (Ausztria): belügyek és migráció
- Hadja Lahbib (Belgium): felkészültség, válságkezelés, egyenlőség
- Ekaterina Zaharieva (Bulgária): startupok, kutatás és innováció
- Dubravka Šuica (Horvátország): a közel-keleti és észak-afrikai mediterrán szomszédokkal való kapcsolatokért felel
- Costas Kadis (Ciprus): halászat és óceánok
- Jozef Síkela (Cseh Köztársaság): Nemzetközi partnerségek. Ide tartoznak a nemzetközi fejlesztési kiadások és az EU riválisa a kínai „Övezet és Út kezdeményezéssel” szemben.
- Dan Jørgensen (Dánia): energia és lakhatás
- Apostolos Tzitzikostas (Görögország): fenntartható közlekedés és idegenforgalom
- Várhelyi Olivér (Magyarország): egészségügy és állatjólét
- Michael McGrath (Írország): demokrácia, igazságosság és jogállamiság
- Valdis Dombrovskis (Lettország): gazdaság és termelékenység, végrehajtás és egyszerűsítés
- Andrius Kubilius (Litvánia): védelem és űrkutatás
- Christophe Hansen (Luxemburg): mezőgazdaság és élelmiszeripar
- Glenn Micallef (Málta): Nemzedékek közötti méltányosság, ifjúság, kultúra és sport
- Wopke Hoekstra (Hollandia): Éghajlat, nettó nulla és tiszta növekedés
- Piotr Serafin (Lengyelország): költségvetés, csalás elleni küzdelem, közigazgatás
- Maria Luís Albuquerque (Portugália): pénzügyi szolgáltatások
- Maroš Šefčovič (Szlovákia): Kereskedelem és gazdasági biztonság, intézményközi kapcsolatok és átláthatóság
- Marta Kos (Szlovénia): bővítés
- Jessika Roswall (Svédország): Környezetvédelem, vízügyi ellenálló képesség és versenyképes körforgásos gazdaság
A magyar biztos jövője nem biztos
A magyar kormány azt a biztost, Vásárhelyi Olivért jelölte ismét, aki eddig az EU bővítéséért felelt. A most rá kiosztott portfólió rendkívül gyenge EU-s szinten, mivel az egészségügy tagállami hatáskör, így nem lesz érdemi beleszólása az EU-s jogalkotásba. Vásárhelyinek nem sok jövőt jósolnak az EP folyosói pletykái, mert számos alkalommal került konfliktusba a Európai Parlamenttel. Mivel egy bonyolult eljárásrendben az EP-nek is meg kell hallgatnia, és el kell fogadnia egyesével a biztosokat, így korántsem biztos, hogy átmegy a szűrőn. A KecsUP háttérinformációi szerint Győri Enikő, a Fidesz veterán EP képviselője ugorhat majd be a helyére biztos jelöltként.
