Ipsos: a legtöbb magyar szerint nem részesül jó egészségügyi ellátásban

Az Ipsos friss nemzetközi kutatása szerint Magyarországon a lakosság 12 százaléka érzi úgy, hogy jó az egészségügyi ellátás, 58 százalék szerint pedig rossz, vagyis nálunk a legkevésbé valószínű, hogy az egészségügyi ellátást jónak értékelik az emberek – írta meg a 24.hu.

Az Ipsos arra is rámutatott, hogy a magyarok a jövővel kapcsolatban is pesszimisták, 47 százalék szerint az ellátás tovább romlik majd. A Mi aggasztja a világot? című felméréssorozatból is az derül ki, hogy Magyarországon általában az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmak vezetik a rangsort.

A lap három témakört emelt ki a kutatásból:

1. Mennyire tekintik veszélynek az egyes egészségi bajokat a magyar válaszadók.
2. Az egyes országok lakói hogyan értékelik a számukra elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonalát.
3. A magyarok és a lengyelek válaszait vetették össze az egészségüggyel kapcsolatos állítások szerint.

Az első esetében a legtöbben (38 százalék) a rákot említették, a második helyen a mentális egészség szerepel, majd a stressz, a túlsúly és a kábítószer-használat következett. A második kérdésnél az összes megkérdezettek 44 százaléka jó értékelést adott, 21 százalék pedig rosszat. A legelégedettebbek a malajziaiak (66 százalékkal), a lista végén pedig a magyarok állnak: mindössze 12 százalékuk mondta azt, hogy jó ellátást kap, 58 százalék pedig rossz minősítést adott.

A magyar-lengyel összehasonlításban az egészségügy túlterheltségével kapcsolatban hasonlóan gondolkodnak a két ország lakói, a magyarok 78 százaléka, a lengyeleknek pedig a 73 százaléka gondolja rossznak a helyzetet. Mindkét esetben jelentősen nagyobb az arány, mint az összes megkérdezett ország átlaga. 80 százalék felett mondták azt a magyarok és a lengyelek, hogy túl sokat kell várni az időpontra, és sokak szerint nem telik színvonalas egészségügyre sem.

„Bízom abban, hogy az egészségügyi rendszer a legjobb ellátást nyújtja a számomra” – a magyarok és a lengyelek között ebben a kérdésben volt legnagyobb a különbség. A lengyelek is szkeptikusak ebben a kérdésben, mert csak 31 százalékuk ért egyet vele, a magyarok viszont még ennél is kisebb számban vélik így, a megkérdezettek mindössze 9 százaléka.