Rékassy Balázs orvos, egészségügyi-közgazdász szeptember közepén a Webdoki szakportálon tett közzé egy kérdőívet, amit néhány nap alatt több mint ötszáz orvos töltött ki. Ebből kiderült, hogy tízből nyolc orvos szerint romlott az egészségügy színvonala.
A kérdőívet kitöltők 87 százaléka 55 év feletti, állami ellátásban dolgozó orvos volt, a válaszokból az derült ki, hogy 66 százalékának javult, negyedüknek nem változott, 8 százalékának romlott az egzisztenciális helyzete a béremelés óta.
Hogy az életszínvonalat fenn tudják tartani, 50 százalékuk ugyanannyit, 39 százalékuk többet, mintegy 10 százalékuk kevesebb dolgozik. Emellett a munkakörülményeiket 42 százalékuk változatlannak ítélte, és ugyanennyien vélték úgy, hogy rosszabbak lettek.
A magyar egészségügy legnagyobb előnyének 47 százalék azt tartja, hogy csoda, hogy működik, a válaszadók negyede szerint az ingyenesség, öt százalék pedig a hozzáférhető ellátásokat tartja annak. A hiányosságok terén a szűkös források, a túlterheltség, valamint a motiváció, a teljesítményértékelés és az elismerés hiánya merült fel.
Rékassy Balázs szerint a béremelésére szükség volt, így tudtak sok orvost a pályán tartani, azonban a bérszabályok még nincsenek úgy korrigálva, hogy az ösztönözzön a betegek jó színvonalú ellátására. Jótékony hatásúnak tartja a paraszolvencia megszűnését, ám a korábbi hálapénzes szakmák képviselői gyakorlatilag eltűntek a közfinanszírozott egészségügyből, ezeket a szolgáltatásokat a betegek jobbára a magánszolgáltatásban érik el, így jelentős társadalmi csoportok maradhatnak ellátatlanul.
Fenntarthatatlan hosszú távon ez a kettészakítottság a köz- és a magánellátásban, elkerülhetetlen lesz, hogy a közszolgáltatásokat valós értékükön finanszírozza az állam – véli Rékassy. Hozzátette: az uniós országok közpénzből átlagosan 3319 eurót költenek vásárlóerő-paritáson évente egy polgár egészségügyi ellátására, míg Magyarországon ez 1352 euró.
via Népszava
