Több kecskeméti iskolában arra kérik a diákokat, hogy egyáltalán ne vigyék magukkal a mobiltelefonjukat

Feladja a leckét az iskoláknak a telefonok őrzésének kérdése Kecskeméten is, a legtöbb helyen az elzárás feltételei nem állnak rendelkezésre. „A helyzet egyáltalán nem könnyű, ezért az egész nevelőtestület nevében kérem a szülők és a diákok együttműködését” – írta levélben az egyik kecskeméti középiskola igazgatója a kormányrendelet kapcsán.

Mint ismert, egy augusztusi kormányrendelet értelmében szeptember 1-jétől „használatukban korlátozott tárgyaknak” minősülnek az iskolákban a telekommunikációs eszközök, különösen a mobiltelefonok, valamint a kép- vagy hangrögzítésre és internetelérésre alkalmas okoseszközök. Az alapszabály szerint ezeket minden tanítási nap elején le kell adniuk a diákoknak, akik csak a nap végén kaphatják vissza, addig elzárt helyen kell tárolni azokat.

Használni csak oktatási célokra lehet az eszközöket, de ezt külön kell engedélyezniük a pedagógusoknak vagy az igazgatóknak, a használat célját és időtartamát pedig adminisztrálniuk kell. A kés, a csúzli, a dohánytermékek, a kábítószer tiltott tárgynak minősül.

A Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója, Pálfi Tamás megkeresésünkre a múlt héten azt írta, a tankerület több intézményében már korábban is szabályozták a gyerekek mobiltelefon-használatát, tehát az intézményeket nem érinti váratlanul a változtatás. „A mobiltelefonok használatát az iskola pedagógiai programjában és a házirendjében kell meghatározni, amelyeket az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni” – közölte a tankerületi igazgató.

Fegyelmező intézkedések várnak a renitens diákokra

Az egyik kecskeméti középiskola igazgatója a múlt hét végén a szülőknek és diákoknak írt levelében azt kérte, hogy – mivel a házirend szabályos módosítása egy hét alatt nem oldható meg, de az intézménynek meg kell felelnie rendeletnek – amennyiben nem feltétlenül szükséges, az első tanítási héten a diákok ne vigyenek magukkal mobiltelefont, tabletet, laptopot az iskolába.

Ha valamilyen okból mégis fontos a tanulónak az eszköz – például digitális buszbérlete van –, akkor a beérkezés után el kell azt zárnia a saját (ha van ilyen) vagy az osztály zárható szekrényébe, és csak az iskolából távozásakor veheti ki onnan (ha az osztálynak közös a szekrénye, akkor aláírás ellenében veheti fel a kulcsát a portán, majd ugyanott le is kell adnia).

„A nevelőtestület egységes abban, hogy a szabályokat be nem tartó diákok a házirendben szabályozott fegyelmező intézkedések fokozatait kaphatják. A végleges szabályozást természetesen egyeztetni fogjuk a házirend elfogadásakor a szülői munkaközösség választmányával” – tájékoztatott az igazgató, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy sok tanár használja, használtatja az eszközöket órán, a felsőbb évesek egy része már évek óta tabletre jegyzetel, tableten vannak a feladatgyűjtemények, és ide kapják a feladatokat is. „A helyzet egyáltalán nem könnyű, ezért az egész nevelőtestület nevében kérem a szülők és a diákok együttműködését” – zárult a levél.

Egy kecskeméti általános iskolában az igazgató arra kérte a szülőket, hogy az első szülői értekezletig a gyerekek ne vigyenek be mobiltelefont, okosórát és digitális eszközöket, mert „biztonságos elhelyezésük és őrzésük teljeskörűen nem megoldott”. Úgy tudjuk, ebben az iskolában a múlt tanév végén notebookokat osztottak ki a diákoknak tanuláshoz – a szülők egyelőre nem tudják, a gyerekek ezt vajon hordhatják-e magukkal.

Egy másik általános iskolában is azt üzenték az osztályfőnökök a szülőknek, hogy a gyerekeknél ne legyen telefon az iskolában. Megint máshol az igazgató arra kérte pedagógus kollégáit, hogy egyelőre nélkülözzék a tanítás során a digitális okoseszközöket, „papíralapon” oktassanak.

Fémszekrény vagy bőrönd?

A rendelet gyakorlati megvalósítása rengeteg kérdést felvet, például hogy miként oldják meg az eszközök biztonságos őrzését. Az egyik kecskeméti középiskolában állítólag bőröndöket szereztek be, azokban tárolják napközben a telefonokat, tableteket. Máshol egy nagyméretű fémszekrényben gondolkoznak, ezt az elképzelések szerint a pedagógusok és a portaszolgálat munkatársai nyitnák-zárnák – kérdés, a portások vállalják-e ezt a plusz feladatot.

Az sem világos egyelőre, ki vállalja a felelősséget az „elzárás” alatti időszakban a készülékekért, és hogy mi lesz a megoldás az olyan tanóráknál, témáknál, amikor a diákok eddig a telefon vagy tablet segítségével dolgoztak, tanultak, például egy feladatsort oldottak meg. És mi lesz a lyukasórákkal? Vajon arra az időre a diák visszakaphatja a telefont? – ez a kérdés is észszerűnek tűnik.

Pálfi Tamás tankerületi igazgató válaszában kiemelte, hogy a mobiltelefonok korlátozás nélküli jelenléte jelentősen zavarja a tanulók figyelmét, koncentrációját, valamint zavarja a pedagógusok munkavégzését is, ezért egyre több ország vezet be teljes tiltást vagy korlátozott használatot.

„A most megjelent rendelet legfőbb célja, hogy biztosítani lehessen a diákok zavartalan tanuláshoz való hozzáférésének jogát ezzel támogatva a tanítók, tanárok munkáját. A nevelő-oktató munka során a digitális kompetenciafejlesztés, illetve a digitális eszközök használatának a lehetősége továbbra is fennáll, hiszen az intézményekben rendelkezésre állnak eszközök, illetve amennyiben szükséges, akkor a pedagógus engedélyével használhatók a diákok saját eszközei meghatározott feladatokra” – írta a tankerület igazgatója.

Várjuk olvasóink véleményét, információit is a témával kapcsolatban a [email protected] címre!

Kapcsolódó cikk:

Kecskeméten az iskolákra bízzák, hogyan szabályozzák a diákok mobiltelefon-használatát