„A visszaélések elkerülése érdekében a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése” – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében, azonban hiába tiltaná meg a kormány a munkaerő-közvetítő cégeknek az EU-n kívüli dolgozók behozatalát, az érintettek könnyen megkerülhetik a korlátozást egy külföldi bejegyzésű vállalkozás létrehozásával – írja a 24.hu.
Az NGM módosító javaslata több olyan új elemet is tartalmaz, amelyek elejét vennék a vendégmunkásokkal kapcsolatos munkaügyi visszaéléseknek. A vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait szigorító kormányrendeletek módosítása több ponton szigorítana, a legnagyobb változtatás a munkaerő-közvetítők tevékenységének korlátozása lehet.
A kormány célja találgatásokra adott okot, így például az, hogy a kabinet az unión kívüli munkavállalók toborzásától igyekszik eltántorítani azokat a cégeket, amelyek eddig kifejezetten ilyen munkaerőt foglalkoztattak. Azonban a tervezetben nincs direkt módon tiltás a magán-munkaerőközvetítők tevékenységére. Ehelyett a jelenleg hatályos kormányrendeletben szereplő magán-munkaközvetítés fogalma változna meg:
„A magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodásban részes államból érkező állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.”
Máriás Attila, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda ügyvédje, vezető munkaügyi tanácsadója szerint „a fogalmi változásból következik, hogy a harmadik országbeliekkel kapcsolatos, jelenleg ilyenként ismert közvetítői tevékenység nem minősül majd magán-munkaerőközvetítésnek, hiszen a magán-munkaerőközvetítés új definíciója szerint abban a harmadik országból Magyarországra történő közvetítés nem szerepel.”
Ez a jogszabály kizárólag a Magyarország területén végzett működésre alkalmazandó, hiszen a hazai szabályok máshol nem irányadók. Tehát a módosítás csak akkor alkalmazható, amikor egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság szeretne harmadik országból munkaerőt közvetíteni hazánkba. Ha azonban egy ilyen céget nem itthon jegyeznek be, és nem Magyarországon, hanem külföldön fejti ki a tevékenységét, akkor a rendeletben foglaltak végrehajtását a magyar állam a kormányhivatalok útján nem tudja majd ellenőrizni és így szankcionálni sem.
