Tavaly novemberben Magyarországra is ellátogatott a kínai Egyesült Front delegációja, amely a Kínai Kommunista Párt egyik olyan szervezete, amely kiemelt szerepet játszik az ázsiai nagyhatalom globális befolyásának növelésében – írja a Direkt36.
Az Egyesült Front egyik fő feladata, hogy ellenőrzés alatt tartsa a külföldi kínai diaszpóra fontosabb tagjait és segítse a Kínával szembeni kritikus hangok elnyomását. Több nyugati országban is leleplezték már a szervezet titkos műveleteit, amikor törvénytelen módon próbáltak információkhoz jutni, vagy megpróbálták befolyásolni a helyi politikai folyamatokat.
A Direkt36 kiderítette, hogy az Egyesült Front Magyarországon is kiterjedt munkát végez, de arról nem tudni, hogy a magyar hatóságok bármikor is felléptek volna a tevékenységük ellen. Az egyik próbálkozásuk az volt, amikor a Fudan Egyetem budapesti kampusza kapcsán a fővárosi kilencedik kerület polgármesterét próbálták meggyőzni, hogy Kína érdekeit szolgáló döntést hozzon. Információk szerint Hszi Csin-ping kínai elnök májusi látogatása körüli rendezvények szervezésében is szerepet játszott a szervezet.
A tényfeltáró projektben részt vett vezetőként a svéd TV4 televíziócsatorna stábja, az ázsiai emberi jogi visszaélésekkel foglalkozó Safeguard Defenders nevű civil szervezet és több más európai szerkesztőség is. Egy online hackerfórumra kiszivárgott dokumentumot is megvizsgáltak, amely több mint kétezer olyan személy nevét tartalmazta, akik kínai egyesületeket vezetnek külföldön, és akik állítólag kapcsolatban álltak az Egyesült Fronttal.
Magyarországon 56 személyt és 26 egyesületet sikerült azonosítani, amelyek között voltak hivatalosan üzleti, politikai, és kulturális tevékenységgel foglalkozó szervezetek is. Ezek a személyek kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párt ezen szervezetével, akik között vannak üzletemberek, vállalkozók és kínai nyelvű lapok újságírói is.
Az Egyesült Front már Mao Ce-Tung idejében is aktív volt, majd némi háttérbe szorulás után új életre kelt Hszi Csin-ping jelenlegi elnök alatt. Hszi Csin-ping jelentős fejlesztéseket hajtott végre az Egyesült Frontnál, az újítások között szerepel például, hogy a szervezet külföldön is bevethető, így feladata lett a külföldön élő kínai közösségek megfigyelése és a pártnak megfelelő célok érdekében történő aktivizálása, valamint a külföldi, kínai nyelvű médiumok feletti kontroll.
A spanyol székhelyű Safeguard Defenders nevű szervezet szerint az Egyesült Front világszerte legalább 102 úgynevezett adminisztratív központot működtet. Ezek a központok illegális rendőrállomásként működnek, megkerülve a helyi hatóságokat és sértve az adott ország szuverenitását.
Kína szerint azonban ezek a létesítmények nem rendőrállomások, hanem adminisztratív központok, amelyekben önkéntesek dolgoznak, hogy segítsenek a külföldön élő kínaiak ügyeinek – például jogosítványok és egyéb személyi okmányok – intézésében. Viszont a nemzetközi jogi előírások értelmében nem végezhetnének ilyen feladatokat sem ezek a központok.
A Safeguard Defenders Magyarországon is beazonosított két évvel ezelőtt két ilyen illegális rendőrállomásként működő helyszínt Budapesten, amiket Tompos Márton, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője meg is látogatott. Az egyik épületen a csingtieni (qingtiani) rendőrség hivatalos, kék címerét is megtalálta a Magyarországon Élő Qingtianiak Egyesületének felirata mellett. A magyar Belügyminisztérium ekkor tagadta, hogy Magyarországon kínai rendőrállomások léteznének. Tompos látogatása után az épületről a csingtieni rendőrség címere gyorsan lekerült.
Idén nyáron a Direkt36 is elment ezekhez a létesítményekhez, ahol bár kínai rendőrségre utaló feliratot nem találtak, de az egyik bejárat felett hatalmas táblákon virít három kínai egyesület neve, amik mind kötődnek az Egyesült Fronthoz.
Az egyik ilyen a Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesület, akik például ellenzik Tajvan függetlenségét, de az alapszabályban benne van az is, hogy tagjainak nem csak a fogadó ország törvényeit, de a Kínai Népköztársaság alkotmányát és rendeleteit is be kell tartaniuk.
Ezen felül közel harminc Magyarországon működő kínai szervezetet azonosított a Direkt36, amelyek vezetői kapcsolatban állnak az Egyesült Fronttal. Ők fogadják az Egyesült Front alegységeinek delegációit, hivatalosak a Kínában megtartott állami ünnepségekre és helyet kaphatnak olyan politikai konferenciákon is, melyeken az Egyesült Front tagjai mellett Kína legmagasabb rangú politikusai is részt vesznek.
Ilyen vezető például a több Skála áruház tulajdonosa, Cao He Ping Magyarországon élő üzletember, aki egy kínai kormányzati oldalon megjelent beszámoló szerint az Egyesült Front egyik alszervezetének vezetőségi tagja. A nemzetközi csereprogramokkal foglalkozó egyesület célja, hogy erősítse a külföldön élő kínai fiatalok nemzeti identitását, és növelje hűségüket az anyaország iránt.
Egy korábbi cikkben a Direkt36 megírta, hogy Cao elnöke egy olyan kínai-magyar egyesületnek is, amelynek rendezvényein Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rendszeresen megjelent, és melyben Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője is vezető szerepet tölt be. A Nagy Fal Magyar-Kínai Barátság Egyesület nevű szervezet kezdeményezésére jött létre például egy díj, amelyet olyan személyeknek osztanak ki, akik sokat tettek a kínai-magyar kapcsolatokért. Kapott ilyen díjat többek között Medgyessy Péter egykori szocialista miniszterelnök is.
Az Orbán-kormány egyre szorosabb kapcsolatot ápol Kínával, így a Kínai Kommunista Pártnak Magyarországon kevésbé van szüksége ezekre a kínai szervezetekre ahhoz, hogy politikai befolyást szerezzenek, mint a Kínával kritikusabb nyugati országokban. Így is előfordul azonban, hogy az Egyesült Fronthoz kötődő helyi szervezetek megpróbálják alakítani a magyar közvéleményt Kínával kapcsolatos ügyekben.
Ez történt például a Fudan Egyetem körül kialakult politikai vitában is. A magyar kormány titokban megállapodott Kínával arról, hogy 500 milliárd forintos kínai hitelből épülne fel a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampusza a főváros IX. kerületében. Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere tiltakozásul a tervezett helyszínt körülvevő közterületeket Kína által elnyomott közösségekről és vezetőkről nevezte el, ami ellen több magyarországi kínai egyesület is tiltakozott. Egy Baranyinak címzett levél aláírói között 10 olyan szervezet is felbukkant, amelyek a Direkt36 kutatásai szerint az Egyesült Fronthoz kötődnek.
Az Egyesült Front magyarországi tevékenysége a kínai elnök 2024 májusi magyarországi látogatásakor is megmutatkozott. Több száz piros egyensapkás, zászlólengető kínai várta Hszi Csin-pinget Budapesten. A Tibetet Segítő Társaság több napos demonstrációt szervezett Hszi látogatásának idejére, a rendőrség azonban elutasította az arra vonatkozó kérelmüket, hogy a konvoj útvonalának mentén tibeti zászlókat tűzhessenek ki.
„Akárhol megjelentünk tibeti zászlóval, mindenhol pár perc alatt megjelent 10-15 kínai, és volt, hogy meg is támadtak minket” – mondta Hendrey Tibor, a társaság vezetője, akinek testén több zúzódás is keletkezett az összetűzések miatt.
A budapesti kínai nagykövetségnek is szerepe volt abban, hogy tömegek várják az elnököt az utcákon. Beck Fanni szociológus, aki több Budapesten élő kínaival is tartja a kapcsolatot, elmondta a Direkt36-nak, hogy az egyik ismerősét is felhívta valaki, aki a nagykövetség embereként mutatkozott be. Az illető pénzt is ígért azért, hogy Beck ismerőse részt vegyen a rendezvényen, de ő visszautasította a lehetőséget.
Beck szerint fontos kiemelni, hogy Magyarországon élő kínaiak körében egyáltalán nem jellemző az, hogy részt vesznek az Egyesült Front tevékenységében. „Akikkel én találkozom, azért jönnek ide, mert nem tetszik nekik a kínai rendszer. Ők messzire elkerülik ezeket az egyesületeket” – mondta a szociológus.
