A kkv-k versenyképességének fejlesztésére szánt EU-s forrásokat állami feladatok finanszírozására költheti a magyar kormány

Az Orbán-kabinet arról döntött, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak szánt GINOP Plusz még nyitva álló forrásainak nagy részét olyan feladatokra költi, amelyeket az államnak kellene ellátnia.

Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki – értékelt az Unió soros elnökeként Orbán Viktor kormányfő, aki a magyar kormánnyal együtt a versenyképességet tűzte ki legfontosabb napirendi pontnak. Orbán egy cselekvési tervet is felvázolt.

Orbán Viktor Kötcsén arról beszélt, hogy a kormányzat egy kkv-kat bevonó program elindításán dolgozik, szeptember 15-én meg is alakult az önálló kkv-államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A kormány kkv-akcióterve egyrészt a hazai forrásból támogatott hitel- és tőkeprogramokra épülne, másrészt az uniós vállalkozásfejlesztési programok forrásaira is számítanának.

A magyar vállalkozások több mint 90 százalékban az uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszból (GINOP Plusz) juthatnak EU-s fejlesztési forrásokhoz.

A program körülbelül 2100 milliárd forintnyi uniós forrást tartalmaz, amiből mintegy 950 milliárd forintra már megkötötték a támogatási szerződést, 600 milliárdnyi forrásrészt pedig az Európai Tanács blokkolt, a jogállami feltételességi eljárás nyomán. A maradék 550 milliárd forintnyi támogatásra 2024 hátralévő részében írnak ki pályázatokat.

Szeptember 13-án hatályba lépett egy kormányhatározat GINOP Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról címmel, ebben döntenek a még elérhető pénzek felhasználásáról. A határozat 2. számú mellékletében felsorolják a nevesített kiemelt projekteket, összesen 513,5 milliárd forint értékben.

A felhívásokból kiderül, hogy a pályázati pénzeket nem közvetlenül a magyar vállalkozások kapják, hanem a forrásokból különféle állami és államközeli közvetítőszervezeteken keresztül részesülhetnek a cégek.

A kiemelt projektek keretében elérhető 513,5 milliárdból körülbelül 75 milliárd forint kerül majd áttételesen a cégekhez a kkv-hoz, közvetítőkön keresztül:

• a GINOP Plusz 3.2.1-21 számú, „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című pályázat 70 milliárdos keretösszeggel;
• az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. KKV kapacitásbővítő támogatása, 5 milliárdos keretösszeggel.

A fennmaradó, közel 440 milliárdnyi keretből, a kiemelt projektekre jutó pénz 85 százalékából állami feladatokat támogatnak – vagyis az állam önmagát fogja finanszírozni.

Ebből a pénzből foglalkoztatáspolitikai és oktatási-képzési célokra, munkavállalókhoz, vállalkozásokhoz kapcsolódó ügyintézésre, adminisztráció fejlesztésére költenek majd. A 440 milliárdnyi keretből egyik program sem kapcsolódik a vállalkozások versenyképességének fejlesztéséhez.

A GINOP Plusz nem kiemelt, 2024 utolsó negyedévében megnyíló pályázatai között van olyan is, amelyben közvetlenül a vállalkozásoknak juttatnak fejlesztési pénzeket. Az 50 milliárd forintos keretösszegű „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” projektben jellemzően alacsony összegű, segélyjellegű támogatásokat osztanak ki kicsiny és gyenge pozícióban lévő cégeknek – hívta fel a figyelmet a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

Világosan látszik, hogy ez a projekt sem a vállalatok versenyképességét, hanem inkább a túlélésüket segíti.

via 24.hu