Ajánlást küldött a Klebelsberg Központ a tankerületi fenntartású gimnáziumoknak arról, hogy az írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményt elért tanulókat érdemes felvenni – írja a Népszava.
A központ a lap megkeresésére azt írta, hogy „az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés »presztízsének« növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz.”
A Népszava szerint a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot a különböző képzéstípusok esetében:
- négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
- a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni.
Kivételt azok a gimnáziumok képeznek, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban. A Klebelsberg Központ szerint sok olyan diák kerül gimnáziumba, aki nem képes elvégezni a képzést, ezért máshol, pontosabban a szakképzésben jobb helye lenne.
Ugyanakkor az Oktatási Hivatal adatai szerint a szakképzésben nagyobb a lemorzsolódás aránya, 7,67 százalék, míg a gimnáziumokban csupán 1,05 százalék.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a központi „ajánlás” és a Klebelsberg Központ magyarázata abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei.
„A lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát. Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte” – mondta Nagy Erzsébet.