A madarak biztonsága érdekében 5 kilométernyi légvezetéket váltottak ki földkábelekkel a sándorfalvi Új-halastavaknál

Természetvédelmi szempontból is jelentős hálózatfejlesztést végzett el az MVM Démász Áramhálózati Kft. a szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Új-halastavak területén. Több mint 2700 méteres középfeszültségű szakaszon a szabadvezetékek helyett immár földkábelekben fut az energia, így itt már nem fenyegeti az áramütés vagy az ütközés veszélye a madarakat.

Miért jelentenek veszélyt az elektromos vezetékek a madarak számára?

Nemcsak az áramütés miatt. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek vagy olyan súlyosan sérülhetnek, hogy lehetetlen lesz táplálékot szerezniük. Különösen fenyegetettek az éjszaka aktív madarak, de a nagy termetű, rosszul manőverező szárnyasok – például a túzokok – és a nagy csapatokban repülő parti madarak vagy a darvak, szürke gémek, hattyúk miatt is aggódhatunk, sőt a kisebb testű madarak is áldozatul eshetnek a vezetékeknek – mutat rá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

Természetvédelmi szakemberek a közelmúltban elemezték 63 faj 519 olyan egyedének adatait, amelyek annak következtében pusztultak el vagy sérültek meg, hogy vezetékkel ütköztek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben és környékén.

Az elemzés alapján megállapították, hogy a légvezetékkel történő ütközés leginkább olyan madarakat érintett, amelyek egyaránt használtak vizes élőhelyeket, illetve vizes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket. Az ütközésekben leginkább a daru-, lile-, gödény- és lúdalkatú madarak érintettek. A fészkük/pihenőhelyük és a táplálkozóterületük között rendszeresen, naponta mozgó madaraknál nagyobb a balesetek veszélye. A darvaknál a köd fokozta az ütközéses esetek számát. Az ütközéskor a középfeszültségű légvezetékeknél a nagyobb méretű madarak egy része megégett.

A szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy a legveszélyesebb vezetékszakaszok földkábelbe helyezése megszünteti az ütközést, a nagyfeszültségű szakaszokon pedig a láthatóság növelésével mérsékelhető a száma a madarak légvezetékkel történő ütközéseinek.

Előremutató változás, hogy például a fokozottan védett túzok védelmében az elmúlt években az MVM Démász és az E.ON is több mint 30-30 kilométer középfeszültségű légvezetékszakaszt helyezett földbe a Felső-Kiskunságban, ezzel eltávolítva a túzokokat leginkább veszélyeztető tényezőt.

Most pedig újabb madárbarát hálózatfejlesztés valósult meg az MVM Démász Áramhálózati Kft. jóvoltából, mégpedig a szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Új-halastavak területén.

5,2 kilométernyi légvezetéket váltottak ki

A munka a vállalat és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek egyeztetése nyomán indult el. A végeredmény pedig, hogy a Sándorfalva–Fehér-tó közötti középfeszültségű szabadvezetékes hálózat jelentős részét a madarak védelme érdekében 2024-ben földkábelekre cserélte az áramhálózati társaság.

A hálózati rekonstrukció három ütemben valósult meg, az egyes ütemekben az MVM Démász modernizálta, illetve biztonságosabbá és környezetbaráttá tette a térséget ellátó középfeszültségű hálózatot.

A beruházás során összesen mintegy 2,8 kilométer középfeszültségű földkábelt létesítettek, kiváltva és elbontva több mint 5,2 kilométernyi légvezetéket. Ezzel párhuzamosan a társaság szakemberei beépítettek két betonházas transzformátorállomást is. A MVM Démász legkiemelkedőbb madárvédelmi fejlesztésének ünnepélyes átadását október 10-én, csütörtökön tartották.

A társaság hangsúlyozta, a madárélőhelyekben gazdag területeken kiemelt figyelmet fordítanak szabadvezetékek földkábeles kiváltására. De nemcsak az itt költő, táplálkozó vagy a vonulás során megpihenő védett és fokozottan védett madarak érdekében történik a hálózatfejlesztés. Fontos cél emellett a fogyasztók zavartalan villamosenergia-ellátásának biztosítása és a települések közötti hálózaton fellépő üzemzavarok számának csökkentése. A sándorfalvi Új-halastavaknál elvégzett beruházás révén is biztonságosabb lesz a környék villamosenergia-ellátása, továbbá a középfeszültségű hálózaton időszakosan jelentkező automatikavédelmi zavartatások is csökkenni fognak – tudtuk meg az MVM Démász Áramhálózati Kft.-től.

A térség legjelentősebb vizes élőhelye

A szegedi Fehér-tó és a vele madártanilag egy egységet képező sándorfalvi Új-halastavak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el, együttesen több mint 2000 hektár területen, Csongrád-Csanád vármegyében. A halastórendszer helyén egykor Magyarország legnagyobb szikes tava terült el, de a vize mára már felhígult a halgazdálkodáshoz szükséges folyamatos vízutánpótlás következtében, szikes jellegét elvesztette, ezzel együtt élővilága is átformálódott. A szikesekre jellemző fajok száma csökkent, helyüket a halastavakra és a nádasokra jellemzők vették át, ám így is fontos szerepet tölt be a madarak életében mint a térség legjelentősebb vizes élőhelye. Halastórendszerré történő átalakítása az 1930-as években kezdődött, ezzel egy időben gazdag madárvilága és növényzete miatt országos jelentőségű védett területté minősítették.

A helyszín az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló darvak, vadludak és récefélék ezreinek. Részben itt található az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi Natura 2000-es terület, továbbá a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, az úgynevezett „ramsari terület” is.