Két fontosnak mondott beruházásra tanulónként 4 ezer forint befizetését kérik a szülőktől – olvasónk jelzése szerint a szülői munkaközösség döntött így a Vásárhelyi Pál Általános Iskolában. Az indoklás szerint azért, mert a fenntartó tankerület elsősorban a működési költségeket biztosítja, de „egy intézmény színvonalas működtetéséhez ennél jóval többre van szükség”. Úgy tűnhet, az szmk, a tankerület és az iskolának segítő két alapítvány egymásra mutogat az ügyben, ki kezdeményezte a dolgot.
Olvasónk – akinek a gyermeke a Vásárhelyi-iskolába jár – elküldte azt a levelet, amelyik a szülői munkaközösség ebben a tanévben tartott első értekezletén elhangzottakat foglalja össze.
Ebből többek között kiderül, hogy az iskola működését támogató két alapítvány – a Vásárhelyi Pál Általános Iskoláért Alapítvány és a Petőfiváros Gyermekeiért Alapítvány – elnökei beszámoltak az alapítványok működéséről, az elért bevételekről és azokról az eseményekről, beszerzésekről, amelyeket külön-külön vagy közösen tudtak támogatni az elmúlt időszakban. Egyébként rengeteg mindent. Például a művészeti iskola működését, egy robotikaversenyre történő kiutazást, garázs és játszótér festését, az országos drámaversenyen való részvételt, iskolai munkacsoportokat, udvari padokat, nagytemplomi koncertet, év végi jutalomkönyveket, a 35. évfordulóra ajándékozott hűtőmágneseket, locsolózsákokat, elszáradt fák pótlását, biciklitároló-kerítést és bált is.
Az alapítványi bevételek az szja 1 százalékos felajánlásaiból, egyéni, szülői támogatásokból, rendezvényekből, esetenként pályázati forrásból tevődnek össze.
Az emlékeztető kulcsmondata ez:
„A fenntartó Tankerület elsősorban a működési költségeket biztosítja, de látható, hogy egy intézmény színvonalas működtetéséhez ennél jóval többre van szükség.”
Mint kiderül, az ülésen „fókuszba került két igen fontos beruházás, amely csak szülői összefogással, támogatással valósulhat meg”:
• gumilapok lerakása – vélhetően az udvaron –, amiről azt írták a szülőknek, hogy „nagyon régóta húzódó, megoldatlan feladat”, a kért árajánlatok alapján ehhez 3 millió forintra lenne szükség;
• az iskola melletti füves terület – rajta több diófával – bekerítése, így „levegősebbé válna az iskolaudvar, a gyerekeknek zöldövezetben is lenne lehetőségük a kint tartózkodásra, a kerítés pedig fokozott biztonságot jelentene”; ez 5 millió forintba kerülne.
„Az alapítványok összesített éves bevétele is messze elmarad attól, amit a két kiemelt feladat igényelne, így hozzánk, szülőkhöz fordultak kérésükkel, hogy segítsünk megvalósítani a célokat. A szülői szervezet jelen lévő képviselői kinyilvánították támogató szándékukat, és a megbeszéltek alapján a következőkről értesítik szülőtársaikat:
Az osztályok választott képviselői vállalják, hogy összegyűjtik és nyilvántartást vezetnek a felajánlásokról, amelynek minimális összege 4 ezer forint/gyerek (2 ezer a Vásárhelyi, 2 ezer a Petőfivárosi alapítvány javára)” – szólt a tájékoztató, amely azt is hangsúlyozza: „a befolyt összeg még teljes támogatottság esetén sem fogja fedezni a kiadásokat, de mindenképpen közelebb visz a megvalósításhoz”.
Igyekeztünk utánajárni az ügynek, hogyan és miért született az a döntés, hogy szülői befizetésekkel akarnak megoldani olyan feladatokat, amelyeket akár a fenntartó tankerület is elvégezhetne. Kérdés az is, hogy a tankerületet egyáltalán értesítették-e a két beruházás tervéről, megpróbáltak-e rájuk pénzt kérni. Vagy már az elutasító választ sejtve meg sem keresték az állami tanügyi szervet? Az emlékeztetőből mindenesetre az jön le, hogy a két alapítvány fordult a kéréssel az szmk-hoz.
„Nem az iskola kért a szülőktől hozzájárulást, hanem a szülői munkaközösség kezdeményezte az összefogást” – röviden ennyit válaszolt Pálfi Tamás, a Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója (noha azt is megkérdeztük tőle, megítélésük szerint elegendő-e az intézmény színvonalas működtetéséhez biztosított forrás, és hogy a kecskeméti tankerületben milyen mértékben valósulnak meg az iskolákban fejlesztések a szülők hozzájárulásából).
Megkeresésünkre az szmk azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy „nem egy közfeladatot ellátó szerv, akinek megkeresésre bármiféle tájékoztatási kötelezettsége lenne határidőre”. Azt is fontosnak tartották leírni – bár ezzel azért mi is tisztában vagyunk –, hogy „minden iskolában működik szülői szervezet, amely keretében a szülők, gyermekeik érdekét szem előtt tartva, szabadidejük terhére, önkéntesen vállalnak pluszfeladatokat, gyűjtenek ötleteket az intézménnyel történő együttműködés elősegítésére”.
Az szmk válaszában az szerepel még, hogy tudomásuk szerint intézményfinanszírozási kérdésekben a tankerület és az alapítványok az illetékesek, és hogy nincs tudomásuk „olyan szülői szervezet közreműködésével megvalósított eredményről, amely a sajtó számára is hírértékkel bírhatna”.
Kerestük az intézmény főigazgatóját, Szalayné Mónus Ildikót és a Vásárhelyi Pál Általános Iskoláért Alapítványt is, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Olvasónk elárulta: azok a szülők, akik nincsenek az szmk-ban, az értesítés előtt nem tudtak arról, hogy szó lenne a két beruházás elvégzéséről, és nem is kérdezték meg őket az szmk tagjai, egyetértenek-e azzal, hogy szülői befizetésekkel oldják meg a kivitelezéseket, pedig egy ilyen kérdést szerinte minimum illett volna feltenni.
