Húsz év múlva, ha addig nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor a foglalkoztattak száma 530 ezer fővel csökken Magyarországon – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága égető kérdés, hiszen romlik hazánkban a demográfiai helyzet, nem mindegy, hogy a következő évtizedek mit hoznak a munkaerőpiacon, hogy alakul a munkaerőhiány, és hogy a problémáknak a vendégmunkások behozatala-e a megfelelő megoldása.
A kutatóintézet szerint több módon is lehetne ellensúlyozni a munkaerő kiesését, így a nagyrészt magasan képzett külföldön élők hazavonzásával, a nagy mennyiségű fizikai munkát igénylő ágazatok visszaszorításával, valamint a munkaerőtartalék további bevonásával.
Az utóbbiból viszont le kell vonni az egészségi vagy fizikai akadályok miatt munkaképteleneket, a már foglalkoztatott, de feketén dolgozókat, így pedig már csak egy szűk és nehezen elérhető réteg vonható be. Ettől függetlenül a kormányzat elkötelezettnek tűnik ebben a kérdésben, a tervek szerint 2030-ig 460 milliárd forint uniós forrást költenek majd a foglalkoztatás növelésére.
A GKI szerint a 2023-as keresetek és az elmúlt 20 év reálbérnövekedés üteme alapján a keresettömeg nőni fog, mivel a pályakezdőknek és a nyugdíjba vonulóknak nem azonos a fizetésük. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépők és az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es –227 milliárdról 2043-ra –1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak számának 530 ezer fővel (11,5 százalék) való csökkenése ellenére majdnem megduplázódik.
