2010 óta hatalmas mértékben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete, már a francia élvonalban szereplő labdarúgókéhoz mérhető. Vannak országok, ahol ugyanakkora nettó bér két és félszer annyiba kerül a futballcsapatoknak, mint Magyarországon, ez pedig komoly versenyelőny a magyar együtteseknek.
2010 és 2023 között az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása bő hússzorosára nőtt, közben a bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Vagyis egy csapatra vetítve közel harmincsoros volt a gyarapodás. Ez vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint más kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában.
A legnagyobb büdzsével rendelkező Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.
A futballba közvetlenül áramlik a százmilliárdos állami támogatás, emellett az adózási feltételek is rendkívül kedvezőek. A magyar állam a labdarúgók jövedelmének sokkal kisebb részét vonja el, mint más országok, így sokkal kisebb költséggel tudnak a hazai klubok ugyanakkora bért adni a futballistáknak, mint egy francia, osztrák vagy belga klub.
Magyarországon a labdarúgók nem személyi jövedelemadót (szja), hanem egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek. Eredetileg ezt szellemi foglalkoztatottaknak találták ki (grafikusok, tolmácsok, színészek, képzőművészek, újságírók), 2010-ben viszont bekerültek a jogosultak közé a sportolók is.
Eleinte még indokolt is volt ez a lépés a sportszervezetek alulfinanszírozottsága miatt, azonban a Fidesz hatalomra kerülésével nőtt a sport állami támogatása, a profi labdarúgásba pedig ömleni kezdett a pénz. Az adózási feltételek pedig maradtak, sőt, az elmúlt években tovább lazított azzal a magyar kormány, hogy az ekho összeghatárát a labdarúgók esetében először 250, majd 500 millió forintra emelte.
Tehát amíg a sporton kívüli szakmák 60 millió forint jövedelemig választhatják a ekho-t, addig ez a limit félmilliárd forint az itthon játszó labdarúgóknál.
Erre még rájátszik az is, hogy a kormányzat a koronavírus-járványt követően eltörölte a munkáltatói ekhót, vagyis amíg korábban a munkáltató is fizette az alkalmazott bérének 13 százalékát, jelenleg a cégeknek semmilyen fizetési kötelezettsége nincs. Ezzel tovább csökkent a hazai labdarúgócsapatok költségszintje is.
Nemzetközi összevetésben a magyarországi adóterhek jobbak a törökországinál is, de még Monacóban is több közterhet kell fizetni egy labdarúgó után, mint Magyarországon. A magyar állam éves szinten 4,5-5 milliárd forint bevételről mond le a labdarúgó NB I-ben.
Azonban hiába magasak a fizetések, a tapasztalatok szerint ez nem feltétlenül segíti a hazai labdarúgás fejlődését. Sokkal inkább kontraproduktív, mert azzal, hogy kiölik az ösztönzőket a rendszerből, annak egyetlen szereplőjét sem késztetik jobb teljesítményre.
via G7