„A gyógytestnevelésre vonatkozó igényt az idei tanévben szakemberhiány miatt nem tudják biztosítani” – olvasónk jelzése szerint erről kaptak tájékoztatást a szülők az egyik kecskeméti általános iskolában. Mint utánajártunk, a megyében hét betöltetlen álláshely van, ezeket folyamatosan hirdeti a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat.
A közbeszédben gyakori téma a mai gyerekek mozgásszegény életmódja, hogy sok óvodás és iskolás elhízott vagy rossz a tartása, gerincferdüléses vagy lúdtalpas. Éppen ezért lenne kiemelten fontos a gyógytestnevelés, amelynek keretében azokkal a tanulókkal foglalkoznak, akik valamilyen egészségi probléma miatt csak részben vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a hagyományos testnevelésórákon, mert az azokon végzett gyakorlatok károsak lehetnek a testi fejlődésükre.
A helyzet egyáltalán nem ideális. Egyik olvasónk azzal kereste meg a KecsUP szerkesztőségét, hogy az iskolaigazgatótól kapott levélben tájékoztatták a szülőket: a gyógytestnevelésre vonatkozó igényüket az idei tanévben szakemberhiány miatt nem tudják biztosítani. Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy gyermeke gyógytestnevelő tanára – betegség miatt – az előző tanév közepétől nem dolgozott, helyettesítését sem tudták megoldani, emiatt öt hónapig (a tanév második felében) nem volt a hozzá tartozó gyerekeknek testnevelésórájuk.
Ezen jelzések nyomán kerestük meg kérdéseinkkel a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálatot.
A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja. A hatályos jogi szabályozás értelmében az óvodás és iskolás korosztályú gyermekek egészségi állapotának szűrése, valamint a testnevelési alkalmasság megállapítása az óvodai és iskolai védőnő, valamint az óvoda- és iskolaorvos feladata. A testnevelési kategóriába sorolás kizárólag iskolaorvosi vagy szakorvosi vélemény alapján fogadható el – tudtuk meg általánosságban Farkasné Polgár Katalin főigazgatótól.
Kérdésünkre, hogy emelkedik-e azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek gyógytestnevelésre van szükségük, a főigazgató úgy válaszolt: a jogosultak létszámában jelentős mértékű változás nem történt, legalábbis ezt tükrözik az óvoda- és iskola-egészségügy rendszeréből a nevelési-oktatási intézményektől kapott adatok. A Covid-időszakot követően ugyanakkor enyhe emelkedés volt tapasztalható.
„Legtöbbször mozgásszervi, tartási elváltozások, például gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp, továbbá belgyógyászati betegségek, mint asztma, elhízás miatt utalják gyógytestnevelésre a tanulókat” – írta válaszában Farkasné Polgár Katalin.
A gyógytestnevelés-órák megszervezéséhez a szakembert a pedagógiai szakszolgálati intézmény biztosítja, a tanórákat azonban nevelési-oktatási intézményekben tartják az ott rendelkezésre álló termekben és eszközökkel.
