„A gyógytestnevelésre vonatkozó igényt az idei tanévben szakemberhiány miatt nem tudják biztosítani” – olvasónk jelzése szerint erről kaptak tájékoztatást a szülők az egyik kecskeméti általános iskolában. Mint utánajártunk, a megyében hét betöltetlen álláshely van, ezeket folyamatosan hirdeti a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat.
A közbeszédben gyakori téma a mai gyerekek mozgásszegény életmódja, hogy sok óvodás és iskolás elhízott vagy rossz a tartása, gerincferdüléses vagy lúdtalpas. Éppen ezért lenne kiemelten fontos a gyógytestnevelés, amelynek keretében azokkal a tanulókkal foglalkoznak, akik valamilyen egészségi probléma miatt csak részben vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a hagyományos testnevelésórákon, mert az azokon végzett gyakorlatok károsak lehetnek a testi fejlődésükre.
A helyzet egyáltalán nem ideális. Egyik olvasónk azzal kereste meg a KecsUP szerkesztőségét, hogy az iskolaigazgatótól kapott levélben tájékoztatták a szülőket: a gyógytestnevelésre vonatkozó igényüket az idei tanévben szakemberhiány miatt nem tudják biztosítani. Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy gyermeke gyógytestnevelő tanára – betegség miatt – az előző tanév közepétől nem dolgozott, helyettesítését sem tudták megoldani, emiatt öt hónapig (a tanév második felében) nem volt a hozzá tartozó gyerekeknek testnevelésórájuk.
Ezen jelzések nyomán kerestük meg kérdéseinkkel a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálatot.
A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja. A hatályos jogi szabályozás értelmében az óvodás és iskolás korosztályú gyermekek egészségi állapotának szűrése, valamint a testnevelési alkalmasság megállapítása az óvodai és iskolai védőnő, valamint az óvoda- és iskolaorvos feladata. A testnevelési kategóriába sorolás kizárólag iskolaorvosi vagy szakorvosi vélemény alapján fogadható el – tudtuk meg általánosságban Farkasné Polgár Katalin főigazgatótól.
Kérdésünkre, hogy emelkedik-e azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek gyógytestnevelésre van szükségük, a főigazgató úgy válaszolt: a jogosultak létszámában jelentős mértékű változás nem történt, legalábbis ezt tükrözik az óvoda- és iskola-egészségügy rendszeréből a nevelési-oktatási intézményektől kapott adatok. A Covid-időszakot követően ugyanakkor enyhe emelkedés volt tapasztalható.
„Legtöbbször mozgásszervi, tartási elváltozások, például gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp, továbbá belgyógyászati betegségek, mint asztma, elhízás miatt utalják gyógytestnevelésre a tanulókat” – írta válaszában Farkasné Polgár Katalin.
A gyógytestnevelés-órák megszervezéséhez a szakembert a pedagógiai szakszolgálati intézmény biztosítja, a tanórákat azonban nevelési-oktatási intézményekben tartják az ott rendelkezésre álló termekben és eszközökkel.
„A csoportok kialakításában nehezítő körülmény az iskolai órarendekhez, tornaterem/tornaszoba foglaltságához, az intézmények egyéb programjaihoz való alkalmazkodás” – tette hozzá a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.
Megkérdeztük, hány gyógytestnevelő szakember dolgozik a megyében, van-e létszámhiány ebben a munkakörben.
Szerkesztőségünket a következő adatokról tájékoztatta a főigazgató:
– gyógytestnevelés szakfeladaton engedélyezett státusz: 31;
– főállásban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazott szakember: 14 fő;
– polgári jogviszonyban alkalmazott óraadóval lefedett státusz: 10;
– betöltetlen álláshelyek száma: 7, ezeket folyamatosan hirdetik.
A gyógytestnevelő tanárok legtöbbször több szakképzettséggel rendelkeznek. Az új szakemberek bevonását nehezíti, hogy az is hiányterület, ahol ők jelenleg tevékenykednek, dolgoznak, például testnevelő tanárok.
Arra is kíváncsiak voltunk, hány iskolát érint, hogy nem tudják megoldani a foglalkozásokat szakemberhiány miatt? A főigazgató nem közölt konkrét számot.
„Több tényező állhat annak hátterében, hogy adott intézményben nem elérhető helyben a gyógytestnevelés: szakemberhiány, teremhiány, különböző szervezési akadályok. Ezekben az esetekben a tanulók lehetőséget kapnak, hogy más nevelési-oktatási intézményben tudjanak részt venni gyógytestnevelés órán” – válaszolta Farkasné Polgár Katalin, hozzátéve: a jogszabály nem ír elő kötelezettséget arra nézve, hogy minden intézményben helyben kell megszervezni a gyógytestnevelés-órákat.
