Két év háttérvitát lezárva, az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2024 nyarán elfogadta a világ első természet-helyreállítási törvényét. A jogszabályt azonban jelentősen felhígították – különösen a mezőgazdasági területekre vonatkozóan – köszönhetően az erős agráripari lobbinak, a gazdatüntetéseknek és az információs hadviselésnek.
Magyarország az ellenzők között szavazott. Ausztria zöld klímaminisztere, Leonore Gewessler pedig saját néppárti konzervatív kancellárjával került szembe, s a konfliktus kormányválságot, s szeptember 29-én a koalíció bukását is előidézte. Tanulságos történet következik a közép-európai politika kulisszáiról, európai kontextusban. Háttér.
Vissza a természethez
A természet-helyreállítási törvény (Nature Restoration Law) értelmében az uniós tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30 százalékát kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni az elhanyagolt európai erdőket, gyepes területeket, elsivatagosodott és vizes élőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re a leromlott állapotú élőhelyek 90 százalékának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező fenntartani, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra.
A rendelkezés gyakorlati értelemben azt jelenti, hogy az uniós tagállamai visszaadják az élőhelyét megritkult növényeknek és állatoknak. Érintetlen sávokat kell hagyni a mezőgazdasági parcellák szélén, ahol ismét nőhetnek a vadvirágok, gyomnövények, füvek, facsoportok és cserjék. A törvény indoklása szerint ezek a sávok menedéket és táplálékot adnak a beporzó rovaroknak, a madaraknak, és olyan egyéb rovarfajoknak is, amelyek a mezőgazdasági kártevők természetes ellenségei.
A törvény alapján a városokban is tovább lehet – és kell – növelni kell a zöldterületek biológiai sokféleségét, többek között vizes élőhelyekkel, esőkerttel, fasorokkal, részben (vad)virágos parkokkal. A jövőben az erdőkben is növelni kell a biodiverzitást, hogy ne csak egykorú, kevés fajból álló faültetvények legyenek, hanem igazi erdők, kisebb-nagyobb fákkal, odúkkal és korhadó holtfákkal. Mindezek védik az erdő talaját és rengeteg vizet kötnek meg és élőlények ezreinek kínálva menedéket.
Politikai csata után a kulcs a végrehajthatóság
Bár az európaiak több, mint 90 százaléka az egyik legsúlyosabb kihívásnak érzi a klímaváltozást és az Eurobarométer közvéleménykutatási felmérései alapján a természetes élőhelyek védelme a polgárok elsöprő támogatását élvezi, a világ első természet-helyreállítási törvényének elfogadását igen heves politikai csatározások, gazdatüntetések, vállalati lobbik, az ipari lobbi tiltakozása és ehhez kapcsolódó dezinformációs kampányok előzték meg.
A tervezet leghangosabb kritikusa az Európai Néppárt (EPP), az európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), az Identitás és Demokrácia csoport (ID), illetve a liberális Europe Renew (ER) csoport volt. Érvelésük középpontjába a mezőgazdasági és halászati ágazat ellehetetlenülését állították, illetve azzal álltak elő, hogy veszélybe kerülhet Európa élelmezésbiztonsága, és újra magas élelmiszer-inflációval kell számolni, ha csökken a termelésbe és a halászatba bevonható területek nagysága. Az EPP mellett több gazdaszervezet is ezt az álláspontot képviselte, számos tüntetést is tartottak Strasbourgban egy nappal a szavazás előtt.
Az európai zöldek, a szociáldemokraták, a mögöttük álló több, mint 1 millió európai polgári kezdeményezést aláíró választó, valamint 290 civilszervezet, s 6000 tudós azonban nyilvánosan elutasította a kritikát és szigorú törvényalkotást javasolt. Végül az EP-képviselők a törvénytervezetet 326 igen, 275 nem szavazattal fogadták el az Európai Parlamentben.
