Egy 7. században a mai Kunszállás-Fülöpjakab környékén élt avar família 45 tagjáról készült többgenerációs családfa, ékszerek, fegyverek, edények, a betegségek és csatározások nyomait máig megőrző emberi koponyák, csontok, valamint arcrekonstrukciók, nagyméretű fotók, illusztrációk – rengeteg érdekességet kínál a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeinek elmúlt évtizedes munkáját, a Bács-Kiskunban végzett feltárásokat összegző látványos kiállítás a Cifrapalotában. „Egy eltűnt nép nyomában” – ez a november 8-án, pénteken megnyílt és egészen 2025 decemberéig látható tárlat címe, amelyet jó szívvel tudunk ajánlani mindenkinek, akit csak kicsit is érdekel, hogyan éltek közel másfél évezreddel ezelőtt, a 6-9. század között a Duna-Tisza közén az avarok, milyenek lehettek a hétköznapjaik.
Kik is voltak az avarok?
Kezdjük egy kis „gyorstalpalóval”” hogy kikről is szól a Cifrapalotában nyílt kiállítás! Az avarok eredete Belső-Ázsiában, a mai Mongólia területén kereshető, Európában az i.sz. 6. században jelentek meg, vélhetően a türkök elől menekülve. 558-ban már jártak követeik a konstantinápolyi császári udvarban. A korabeli leírás szerint „hátul nagyon hosszú volt a hajuk szalagokkal megkötve és befonva”, egyéb viseletükben a hunokra emlékeztették a bizánciakat. A Kárpát-medencébe 568-ban „érkeztek meg”, megdöntve a germán népcsoportok közé tartozó gepidák és langobárdok királyságainak uralmát.
Az Avar Kaganátus (a kagán volt a fejedelmük) első hatvan évét a Bizánccal folytatott háborúk és békék határozták meg. A 7. század során a folyóvölgyek és utak mentén fokozatosan benépesítették a gyéren lakott vidékeket is. A Kárpát-medencébe való bejövetelükkor még nomád gazdálkodást és zsákmányszerző hadjáratokat folytattak, idővel ezt az életmódot felváltották a letelepedett, hosszú életű faluközösségek. Nagy Károly frank császár hódító háborúi az avarokat sem kímélték, a 9. század elejére elvesztették politikai jelentőségüket, nem sokkal később kulturális identitásukat is.
Kincslelet Kunbábonynál
1972-ben Kunszentmiklós-Kunbábony határában egy 7. századi sírlelet látott napvilágot, H. Tóth Elvira és Horváth Attila régészeknek köszönhetően – máig ez a leggazdagabb ismert avar kori temetkezés. A sírba helyezett számos aranyból készült tárgy – például ékszerek, fegyverek, Bizáncból érkezett ajándékok, rangjelző tárgyak – arra utal, hogy az itt nyugvó idős férfi egykor az Avar Birodalom fontos személyisége, talán maga a kagán, azaz a fejedelem volt. A 60-70 esztendős korában elhunyt férfi bal szemére valószínűleg vak volt, szemürege súlyos, hegyes tárgytól származó sérülésről tanúskodik, amit azonban a gondos ápolásnak köszönhetően túlélt.
A Cifrapalota első emeletén található kunbábonyi állandó kiállítás leletanyagából a „kagán” koponyájával találkozhatnak először az új, időszaki kiállításra érkező látogatók. Egy arcrekonstrukció révén pedig jobban el is lehet képzelni, hogyan nézhetett ki az avar birodalom egyik – ha nem a legfőbb – vezetője.
Kunszállástól Hajósig, Kiskőröstől Mélykútig, és persze Kecskemét
Az elmúlt bő egy évtizedben több mint egy tucat helyszínen folytattak ásatásokat a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei Bács-Kiskun megyében – igazából ezek összegzése és az avarokhoz köthető leletanyag, az új kutatási eredmények bemutatása a mostani kiállítás apropója és célja, megkoronázva a terepen folytatott aprólékos munkát.
Jellemzően egykori temetők területén zajlottak a feltárások és az itteni sírokban talált tárgyak alapján tudtak következtetéseket levonni az avarok korabeli életéről, de bemutatják a Mercedes-gyár építése során napvilágot látott településrendszert is, amely az eddigi legnagyobb méretű a feltárt avar kori települések között. Egy légifotó tanúskodik is a kiállításon arról, milyen óriási területről van szó.
