A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a nyugdíjpénztáraknak kétszer, idén év végéig és jövő március végéig tájékoztatni kell a tagjaikat arról, hogy a náluk gyűjtött megtakarításokat 2025-ben – átmenetileg – lakáscélokra is fel lehet használni.
A tájékoztató levelek tartalmát és formáját is megkötik, a követelményeket miniszteri rendeletben írják majd elő. Fontos szerepet szán a kormány a lakossági költések növekedésének, hogy felpörögjön a gazdaság. A nyugdíjmegtakarítások elköltése nem a szűkös állami költségvetés, hanem a lakosság forrásaiból áramoltatna pénzt a gazdaságba.
Azonban ez a lehetőség hosszú távon rombolja a megtakarításokat, illetve azt, hogy az állami nyugdíj mellé a lakosság saját kiegészítő forrásról, egy második pillérről gondoskodjon idősebb korára. A nyugdíjpénztári tagok 2025-ben a 2024. szeptember 30-ig elhelyezett megtakarításaikat bonthatják fel adómentesen.
Szakértők szerint azért költ kevesebbet a lakosság, mert az infláció miatt felélt megtakarításait építi vissza, és bizonytalan, fél a jövőtől, amiben döntő szerepe van a kedvezőtlen gazdasági adatoknak és a kormány erősen háborús, feszültséggel teli retorikájának is.
A nyugdíjak lakáscélú „felélése” olyan forrás a gazdaság stimulálásához, ami a költségvetés szorult helyzete miatt nem jár az állami kiadások növekedésével, de lehetőleg még a bevétel csökkenésével sem.
Kérdés, hogy megéri-e most ennyi pénz érdekében a lakosságot rávenni, hogy a jövőbeni nyugdíjkiegészítés helyett felújítsa a lakását, önerőként használja fel azt egy lakásvásárláshoz vagy ebből törlessze a jelzáloghitelét. Ha nincs éles verseny a piacon, akkor az ingatlanfejlesztők és a felújítással foglalkozók áremeléssel reagálhatnak arra, hogy a nyugdíjpénztárakból kiáramló pénz javítja a vásárlók pénzügyi pozícióit.
via G7