Vejkey Imre KDNP-és országgyűlési képviselő törvénymódosító indítványt nyújtott be az alkotmánybírók megválasztásának feltételeiről, ami arról rendelkezne, hogy nem kellene a szakmai gyakorlatot olyan munkakörben eltölteni, amelynek feltétele a jogászi végzettség.
A javaslat részletezése szerint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 6. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tagjává „megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
Utóbbi kitétel esetében az Abtv. 6. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy
„a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Jelenleg számos munkakör nincs jogász végzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez. Ezzel összhangban megállapítható, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogász végzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra többlet feltétel nélkül, így például Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban. Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy egyáltalán nincsenek szakmai feltételek, így például Franciaország esetén az Alkotmánytanács tagjainál ilyen feltételeket az Alkotmány nem rögzít. Mindezekre figyelemmel a Javaslat az Abtv. 6. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezi, azonban továbbra is feltétel marad a jogász végzettség, valamint a legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlat.”
Emellett az Alaptörvény tizennegyedik módosítását tervezi a kormány, aminek értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.
