Az egyik acélszobor már kint van, megkérdeztük, miért rozsdás

Kedd éjszaka állították fel a KÉSZ Holding Zrt. által a városnak adományozott két acélszobor közül az elsőt, a hatszöges térvázat a GAMF-hoz közeli körforgalomban. Szerda éjszaka pedig jön a másik, egy tekeredő, kottával és Kodály Zoltán pixelizált arcképével díszített acélszalag az Olimpiai utcai (Szilcoop/McDonald’s melletti) körforgalomhoz. Több olvasónk felvetette, miért rozsdás megjelenésűek az alkotások – kedd éjszaka ezt is megkérdeztük.

Az előzményekről hétfőn már részletesen írtunk. A lényeg: a városvezetés vetette fel az építőiparban is jelenlévő vállalatcsoportnak, a KÉSZ-nek, hogy a felújított – négysávossá szélesített Izsáki út turbókörforgalmait acélszobrokkal lehetne díszíteni, ezzel is utalva a KÉSZ ipari parkjában nyaranta megrendezett acélszobrászati táborokra. De a művek az Izsáki úton hosszú ideje zajló ipari tevékenységet is jelképezik, hiszen régen itt működött a Fémmunkás Vállalat, majd a Traverz Rt., és ennek helyén lett aztán a KÉSZ acélszerkezet-gyártó bázisa.

Az önkormányzat és a cégcsoport közötti megállapodás után a tervek Árvai István, a K-ARTS Művészeti Alapítvány művészeti vezetőjének elképzelései alapján, a cég nyugdíjas szakembere, Schell Ferenc közreműködésével készültek.

A Hexaverzummal kezdtek

Kedd este forgalomterelés-és korlátozás mellett szállították a GAMF-hoz közeli körforgalomhoz az elsőként felállítani tervezett szobrot, a Hexaverzum nevű hatszöges térvázat – gyakorlatilag a szomszédból, hiszen a gyártócsarnok csak pár száz méterre van innen.

Az acélcsövekből felépülő szerkezetet – amellyel a mérnöki tudásra is fel kívánják hívni a figyelmet és bizonyos szögből nézve olyan, mintha dőlni kezdene – fél 11 körül emelte magasba egy daru, majd a körforgalom közepére fektette, végül felállították és a betontalapzatra szerelték. Nem volt valami jó idő a munkához, 3 fokra lehűlt a levegő.

Hétfői cikkünkhöz a Facebook-on sok komment érkezett, olvasóink főleg azt feszegették, vajon miért rozsdás „kivitelben” készültek a szobrok. Pár humort sem nélkülöző „megfejtés”:

„A kinézet azért rozsdás hogy utólagos gondozást ne igényeljen???”

„hogy a tényleges rozsda/piszok ne legyen majd olyan feltűnő”

„Felhívjuk a kutya párt figyelmét, hogy ez direkt ilyen…”

1 / 36

Previous slideNext slide

Acélszobrot állítottak fel az egyetemhez közeli körforgalomban



Tényleg, miért rozsdásak?

Megkérdeztük Árvai Istvánt. Mint elmondta, a tervezés során végigvették a különböző lehetőségeket. Az alapvetés volt, hogy a már felsorolt kötődések – művészeti alkotótábor és gyártóközpont – miatt acél lesz a szobrok anyaga.

• A rozsdamentes acélt a KÉSZ az önkormányzat főépítészi irodájával egyetértésben elvetette, mert ez – a K-ARTS művészeti vezetőjének megfogalmazása szerint – egy szinte „laboratóriumi fémtiszta felületet” eredményezett volna, ami „unalmas” is, emellett a csillogásával vélhetően zavarta volna a közlekedőket.
• Lehetett volna tüzihorganyzott acél is, de Árvai István szerint egyrészt nemigen van olyan nagy méretű horganyzásra alkalmas medence az országban, amelybe ezek a szobrok egyben belefértek volna, másrészt a horgany fél-egy év után elkezd foltosodni, „csúnya” lesz.
• A festést is sokan felvetették, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt akkor 3-5 évenként meg kellene ismételni, újítani – a KÉSZ acélszobor-parkjában legalábbis ennyi idő alatt kifakulnak a lefestett művek az erős UV-sugárzástól.

Így maradt végül a rozsda.

„Szerintem a rozsda nagyon organikusnak mondható, olyan, mintha a természetből vett szín és mintázat lenne, az őszi tájba például teljesen beleillik. Az idő előrehaladtával szépen be fog öregedni, és egyöntetű, sötétbarna színe lesz” – mondta Árvai István. Kérdésünkre, hogy a rozsdásodás a szobor statikáját nem befolyásolja-e, kijelentette: nagyon vastag anyagból készültek, 100 évig biztos nem lesz velük gond. Akkor pedig már ki tudja, utódaink milyen városképet szeretnének majd kialakítani.

Nemzetközi példákat is felhozott, például Bernar Venet francia világhírű szobrászt, akinek rengeteg nagyméretű acélszobra van szerte a világban, és jórészük rozsdás (nem mellesleg több szobra egy nagykőrösi cégnél készült). De Árvai István említette Anish Kapoor brit-indiai szobrászt is, aki szintén dolgozik rozsdás acéllal. De egyébként nem is kell külföldre menni: Budapesten az Ötvenhatosok terén az 1956-os emlékmű is nagyrészt rozsdás vasoszlopokból áll.

„Inkább a többi út javítására kellett volna ezt a pénzt elkölteni, mint a 2 szoborra… „ – ilyen megjegyzés is érkezett, ezt is felvetettük. Árvai István ezzel kapcsolatban leszögezte: mindkét alkotást a KÉSZ Holding Zrt., a KÉSZ csoport vezető vállalata adományozza a városnak, a költségek tehát a vállalatot terhelik, nem közpénzből készültek a művek.