A Népszava megkereste az Európai Bizottságot azzal kapcsolatban, hogy tényleg azt követelik-e a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.
Az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció 9. pontja szerint „Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat.”
A lap kérdésére azt a választ kapták, hogy „a magyarországi nemzeti konzultáció során feltett kérdések esetenként tényszerűen tévesek vagy félrevezetőek. Ha a feltett kérdések hamis előfeltevésen alapulnak, akkor a válaszok nem segíthetik a valódi, nyilvános vitát.”
Nem igaz, hogy az EU-s intézmények azt kérték a kormánytól, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat, sőt a nyugdíjak megfelelőségét vizsgáló Pension Adequacy Report, amit az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen készített, a 13. havi nyugdíjat egy, a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésként értékelte – írták a válaszukban.
A nyugdíj mellett arra is választ várt a lap, hogy a nemzeti konzultációban szereplő állítás szerint Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. A Bizottság az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereteit veszi figyelembe, és csak akkor tesz lépéseket, amikor a másik fél nem tartja be a szabályokat. Ilyenkor pedig az EU iparát védik – szólt a válasz.
Kínával kapcsolatban leírták, hogy az országgal a kölcsönösségen és egyenlő versenyfeltételeken alapuló kereskedelmet szeretnének folytatni, és senki nem akar kereskedelmi háborút. Hozzátették: „Az Oroszország ellen hozott tizennégy szankciós csomag mindegyikét megszavazta a magyar kormány a Tanácsban.”
A pénzbírság is szóba került a nemzeti konzultációban, amire a Bizottság azt válaszolta, hogy hamis a kérdés feltevése, a bírságot ugyanis nem a migrációs paktummal összefüggésben, hanem egy 2020-as bírósági ítélet miatt kapta Magyarország, amit nem hajtottak végre. Az ügy a Magyarországra érkező menedékkérők tisztességes eljáráshoz és fellebbezéshez való jogáról szólt, nem pedig a betelepítésről.
