Az előterjesztésben még minden céges építményre vonatkozott volna az adóemelés, aztán a polgármester a vállalkozók érdekképviseletével egyeztetve módosított, és az 50 négyzetméter alatti irodákat, üzleteket, műhelyeket, raktárakat kihagyta a javaslatból.
Az előzményekről itt írtunk. Az építményadóból jelenleg éves szinten mintegy 2,6 milliárd forint bevétele van Kecskemétnek, ezt az összeget szeretné a városvezetés fentebb tornázni „a kiegyensúlyozott finanszírozás megteremtése érdekében”, mert így látják biztosítottnak a kitűzött célt, hogy az önkormányzat „kötelező feladatait magas színvonalon valósítsa meg”.
- A nagykörúton belül eddig négyzetméterenként 1000 forint, azon kívül 900 forint az építményadó évente.
- Az előterjesztésben az szerepelt, hogy ezt évi 1300-ra, illetve 1100 forintra emelnék, megjegyezve, hogy ez így is jelentősen elmarad a Pénzügyminisztérium által jövőre meghatározott maximális adómértéktől, ami éves szinten 2950 forint/négyzetméter.
Kecskeméten a társas vállalkozások adják az építményadóból származó bevétel 89,5 százalékát. A magánszemélyek jellemzően a gépjárműtároló után fizetnek, csak kis hányaduknak van adóköteles építményük, például üzletük, irodájuk, műhelyük, gazdasági épületük. A magánszemély tulajdonában lévő lakás és kiegészítő helyiségei – az üzleti célt szolgáló építmények kivételével – adómentesek.
A javaslatban az állt, hogy a garázsokra vonatkozó építményadó nem változna, azaz a magánszemélyek döntő többségének adóterhe sem.
A polgármester a testületi ülésen azt mondta, „mértéktartó” az emelés, amellyel a város költségvetési bevétele 500 millió forinttal növekedhet. Szemereyné Pataki Klaudia úgy fogalmazott, Kecskemét a megyei jogú városok között a „sor végén kullog” az építményadó mértéke terén, miközben meglátása szerint nagymértékben fejlődött az infrastruktúra, a város jelentősen támogatja a tömegközlekedést, munkába járást, munkahelyteremtést.
Hozzátette, egyeztetett a vállalkozók érdekképviseleti szerveivel, és megfontolta azt az észrevételt, hogy az egyéni vállalkozókat és mikrovállalkozásokat ne terheljék az emeléssel, ezért az 50 négyzetméter alatti építményeknél nem javasolta a változtatást.
Az építményadót egyébként tíz év után tavaly január 1-jén emelték, akkor a nagykörúton belül a négyzetméterenként 600 forintról 1000-re, a körúton kívül pedig 540-ről 900-ra. Erre emlékeztetett Dobos József, a Civil Összefogás Városunkért Egyesület képviselője, kijelentve, hogy „most a vállalkozók nincsenek olyan könnyű helyzetben, hogy így emelgetik az adót”.
„Ezt ki kell termelni. Benne vagyunk egy gazdasági válságban, mindenkinek csökken a munkája, a kereskedelemben a bevétel. (…) Tudom, hogy ön egyeztetett nagyvállalkozókkal, de nem mindenki nem olyan nagy, hogy ezt a közterhet bírja árbevétellel. Nagyon sokan jöttek hozzám, panaszkodtak, és teljesen kész vannak, hogy hogyan bírják ezt kitermelni” – mondta Dobos József. Hozzátette, azzal is problémája van, hogy „ugyanannyi építményadót fizet egy csillivilli bolt, meg egy normál vagy egy romos raktárépület, tehát ebben is azért van egy kis aránytalanság”.
A polgármester erre úgy reagált, az önkormányzat is ugyanebben a helyzetben van, szintén felelősséggel tartozik a feladataiért, és néha meg kell hoznia szükséges döntéseket.
Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője a vállalkozások terhei között említette még minimálbér-emelést és az inflációt is. Szerinte meg kellene/lehetne fontolni, hogy ne 50, hanem mondjuk 1000 négyzetméter legyen az adómentesség alsó határa, az elfogadható lenne a frakciójuk számára, mert elsősorban a multikra, a nagyobb cégekre vonatkozna. Kijelentette azt is, hogy az építményadót egységesíteni kellene: ne fizessenek többet a nagykörúton belüli vállalkozások, mivel ott már a városnak nem kell igazán költenie az infrastruktúrára, tömegközlekedésre, míg a déli iparterületnél annál inkább. Király József végül kijelentette, hogy a Szövetség nem támogatja az előterjesztést.
„Azt gondolom, hogy ez a javaslat kifejezetten méltányos, hiszen a polgárokat, a magánembereket nem sújtja újabb tételekkel, a vállalkozásoknak pedig megvan az a lehetőségük, hogy tovább hárítsák esetlegesen a megnövekedett költségeiket. (…) Ha más megyei jogú városokkal összehasonlítjuk, akkor kifejezetten egy alacsony adóterhelés van Kecskeméten és a most tervezett emelés is kifejezetten kis lépés ahhoz képest, mint ami más városokban, akár ellenzéki vezetésű városokban is található” – mondta Leviczky Cirill (Fidesz-KDNP). Ő azt emelte ki, hogy egy helyi önkormányzatnak a bevételeiből kell ellátni a feladatait, és ha ezt továbbra is az eddigi színvonalon kívánják biztosítani, viszont az állami támogatások nem fognak növekedni, akkor a saját bevételeket kell fentebb tornázni.
„Nem a helyi vállalkozókat kellene megadóztatni, akik már régóta itt Kecskeméten élnek és dolgoznak, és eddig is rendesen fizették az adót, hanem van itt jó pár multicég, akiket jobban meg lehetne sarcolni, és inkább tőlük kellene behajtani azt a pénzt, ami hiányzik” – mondta Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk). Ő azt javasolta, hogy „ne a Kecskeméten élő, itt dolgozó, ide adózó vállalkozóktól” vegyenek el még több pénzt, hanem a multiktól.
A polgármester ekkor felhívta a figyelmét, hogy az önkormányzat nem tehet különbséget vállalkozó és vállalkozó között aszerint, hogy kecskeméti székhelyű, belföldi vagy külföldi.
„Beszéljünk már erről is, hogy mi a fene változott meg ennyire a választások óta, hogy 20-30-60 százalékos emelések lesznek? Én értem a felelősséget, de nekünk meg a választóink felé is van egy felelősség, akikre rátesszük a terheket, nemcsak a város működése tekintetében” – szólalt fel újra Király József.
Fekete Gábor alpolgármester (Fidesz-KDNP) az előterjesztés módosítását emelte ki, aminek köszönhetően a kecskeméti kisvállalkozóknak nem lesz plusz terhe, és az 50 négyzetméternél nagyobb irodák, üzletek esetén is csak az 50 négyzetméter fölötti rész után kell többet fizetni.
Az előterjesztést végül a kormánypárti képviselők 11 igen szavazatával elfogadta a testület többsége, nemmel szavazott a Szövetség négy képviselője – Gyuris Dávid, Király József, Siposné Bodrozsán Alexandra és Tóth Szilárd) -, valamint Dobos József és Hódi Zsuzsanna, míg Kordik Szabolcs (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) tartózkodott.
