Kerámiákat, festményeket készítenek, verseket írnak, színpadi előadásokat rendeznek a kecskeméti kórház pszichiátriai osztály nappali kórházának a betegei. Műveikből már ötödik alkalommal rendeznek kiállítást az intézmény előcsarnokában lévő Lift Galériában, a megnyitót kedden tartották. Az alkotás rengeteget segít a mentális betegséggel élőknek önértékelésük, önbecsülésük helyreállításában, és nagy szerepe van az őket övező előítéletek lebontásában is.
„Nagyon szeretek a nappali kórházba járni, mert egymást inspiráljuk és segítjük az alkotás területén. Meg is tanítjuk és kiegészítjük egymást. Nem az a lényeg, hogy minél nagyobbat alkossunk, nem kell Picassónak lennünk. Az is jó, ha csak apró dolgokat alkotunk. Csak képesek legyünk arra, hogy megbecsüljük magunkat, a munkánkat, és tudjuk azt is, hogy honnan indultunk, és ahhoz képest most hol vagyunk. Élvezzük az apró örömöket és tudjuk, hogy erős akarattal bármit elérhetünk” – mondta Boromissza Bence.
A fiatalember a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház előcsarnokában idézte fel történetét. 2021 májusában csatlakozott a pszichiátriai osztály nappali kórházának közösségéhez. Bevallotta, az elején kissé meg volt ijedve, de aztán szép fokozatosan beilleszkedett, majd megismerte az alkotás örömét: először tasakokat ragasztott, később megtanult varrni és festeni is. Elárulta, nagyon tetszik neki, amikor nyugtató zene hatására kirajzolhatja a benne lévő belső békét, például tengerpart vagy erdő formájában.
Az is hatalmas élményt jelentett számára, amikor együtt főzött a többiekkel, és úgy ette meg a karfiollevest és acarbonara spagettit, hogy tudta, az ebéd az ő keze munkáját is dicséri. Szavaiból is kitűnt, hogy az elért sikerek hatására önértékelése sokat javult az elmúlt években, és egyáltalán nem okozott gondot számára, hogy kiálljon a népes, hetven-nyolcvan fős hallgatóság elé. A nappali kórház megnyitón szereplő többi tagján sem látszott a lámpaláz, ahogy saját versüket, írásukat olvasták fel.
Mint elhangzott, a pszichiátriai osztály és a járóbeteg-szakellátás munkatársai a gyógyító munkájuk mellett küldetésüknek tekintik, hogy segítsenek betegeiknek megőrizni az emberi méltóságukat, valamint lebontani a mentális betegeket megbélyegző előítéleteket. A felépülési folyamatnak fontos eleme a kreativitás, a művészi alkotóerő kibontakoztatása.
„Felemelő és inspiráló, hogy már minden évben hagyományként tekinthetünk az adventet megelőző időszakban a pszichiátriai betegséggel élők alkotásait bemutató eseményre. Immár azt is elmondhatjuk, hogy a kiállítás nem önmagában álló rendezvény, hanem a folyamatos antistigma program részeként tekinthetünk a kiállításra. Nem kampányszerű a pszichiátriai betegséggel élők megbélyegzése elleni és jogaik érdekében folytatott munka, hanem folyamatos építkezés, és bízunk benne, hogy egyben értékteremtés is” – hangsúlyozta Nagyné Szigeti Dóra, a kórház kommunikációs vezetője.
Gazdik Judit ápolásiigazgató-helyettes felidézte, hogy a pszichiátriai osztály 2023-ban antistigmaprogram-sorozatot szervezett azzal a céllal, hogy pozitív közösségi élményt teremtsenek a mentális betegséggel élők, a hozzátartozóik és az erre nyitott érdeklődők számára.
Ennek része volt például egy családias hangulatú élményfestés, amikor a szülészeti-nőgyógyászati váróban kialakított rögtönzött „műhelyben” rengeteg szép alkotás készült. Rendeztek 24 órás maratoni élményfestést is, amelyen több mint háromszázan vettek részt az Ifjúsági Otthon Tükörtermében: a betegeken, a hozzátartozókon és a kórházi dolgozókon kívül művészek és érdeklődők is.
A programsorozat gálaesttel zárult az Otthon Moziban, amelyen a pszichiátriai betegséggel élők saját szemszögükből mutatták be, hogyan éreznek és gondolkodnak önmagukról, a betegségükről és a társadalommal való kapcsolódásaikról.
„Mindannyiunknak van egyfajta nagyon személyes, individuális, testi-lelki adottságokból álló konstellációja. Aztán vannak életesemények, jók és rosszak, felemelők és megrendítők. És vannak azok a körülmények, amelyek között ezek az életesemények érnek minket. Ennek a háromnak az összjátékából adódik az, hogy egy adott pillanatban mentálisan egészségesek tudunk- e maradni, vagy éppen megroppant bennünket a három tényező nem szerencsés kombinációja, és akkor kialakulhat egy mentális betegség” – hangsúlyozta beszédében dr. Máttyássy Adrienn, a pszichiátriai osztály vezető főorvosa, kiemelve: bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy a mentális egészsége csorbát szenved, és bárki fel is épülhet.
„A mentális betegséggel élőknek világszerte az egyik legnagyobb teher a megbélyegzés, a megbélyegzettség, a stigmatizáció, az önstigmatizáció. Ez a felépülésük egyik legfőbb akadálya; ezzel szembesülnek a betegek, ha kilépnek az utcára, és esetleg látszik rajtuk a betegség valamilyen külsődleges jele. De gyakran az is elég, ha valaki saját magát stigmatizálja, és ezzel az önbecsülése, önértékelése oly mértékben romlik, hogy egyszerűen nem tudja kibontakoztatni a képességeit.
Emiatt indítottuk el az Antistigma programsorozatot, amit most már évek óta átgondoltan építünk. A mai megnyitón az volt a legfontosabb, hogy ne mi, a kórház munkatársai, hanem maguk az érintettek álljanak ki a közönség elé, mert képesek rá, és így sokkal hitelesebb. Nélkülük, a részvételük nélkül nem képzelhető el korszerű mentális egészségügyi ellátás” – ezt már a KecsUP-nak nyilatkozta Máttyássy Adrienn.
Kérdésünkre azt válaszolta, hogy nemcsak a nappali kórházban zajlik alkotómunka, hanem a pszichiátriai osztály más területeire is „becsempészik” a művészeti foglalkoztatást akár zenés festés, akár kerámiafoglalkozás vagy irodalom- és zeneterápia formájában. A nappali kórház átmeneti állomás a saját lábra állás felé vezető úton, itt több időt tudnak szentelni erre a módszerre, és a páciensek így fokozatosan felszabadulnak a betegség terhei alól.
„Mindannyiunk életében alapkérdés, hogy van-e önbecsülésünk, tudjuk-e értékelni a cselekedeteinket. Ha ez nincs, akkor a munkaerőpiacon sem tudjuk eladni magunkat. Ha az önbecsülés épül és erősödik, az nagyon fontos tényező ahhoz, hogy valaki ki tudjon lépni a kórházi keretek közül” – folytatta a főorvos. Mint megtudtuk, a megnyitó résztvevői között is volt olyan, aki már kapott munkát, és dolgozik.
Évekkel ezelőtt létrehozták a Hírös Főnix Madár Egyesületet, amelynek betegek, hozzátartozók és egészségügyi dolgozók is a tagjai. A főorvos szerint nagyon fontos, hogy ez a civil szervezet önjáró legyen, és akár a kórháztól függetlenül is tudjon tevékenykedni, segítve a betegek felépülését. Emellett a hozzátartozóknak is szerveznek támogató csoportokat, hiszen a családtagok, a közeli rokonok ugyancsak súlyos terhet cipelnek, és gyakran van szükségük lelki támaszra, segítő tanácsokra.
A kiállításmegnyitó végén az Európai Zenekari Akadémia növendékei adtak ingyenes kamarakoncertet. Az akadémiát Fischer Iván kezdeményezésére a Budapesti Fesztiválzenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara közösen hozták létre. Szeptemberben 12 országból érkezett 16 tehetséges fiatal muzsikussal indult el az első tanév. A fiatalok a Fesztiválzenekarnál szereznek zenekari tapasztalatot, kamaracsoportjaik pedig számos európai országban fellépnek kórházakban, iskolákban, hogy olyanok számára is elérhetővé tegyék a klasszikus zenét, akik nem jutnak el koncerttermekbe.
