A Publicus Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magyarok nem hisznek az orbáni külpolitika mindenhatóságában.
Orbán Viktor miniszterelnök így értékelt:
„A magyar diplomácia nem volt 100 éve olyan erős, mint most, és nem volt akkora befolyásunk a világban, különösen méretarányosan – mert akkorák vagyunk, amekkorák – mint amekkora most van.”
Azonban ezzel az állítással az emberek csupán egyharmada ért egyet, szemben a válaszadók 63 százalékával, akik nem értenek egyet Orbán szavaival.
A Fidesz szavazói (79 százalék) hisznek leginkább a külpolitika évszázados csúcsteljesítményében, a Tisza Párt (5 százalék), a többi ellenzéki párt (10 százalék) és a bizonytalanok (26 százalék) kevésbé.
Arra a kérdésre, hogy mekkora Orbán Viktor és a magyar külpolitika befolyása a világpolitikai folyamatok alakítására, 31 százalék úgy felelt: kicsi, 6 százalék szerint pedig inkább kicsi. További 27 százalék szerint pedig egyáltalán semmi befolyása nincsen.
Összesen 7 százalék gondolja, hogy a magyar kormány nagy, 3 százalék szerint inkább nagy, 23 százalék szerint pedig közepes a hatása a folyamatokra. Ebben a kérdésben még a Fidesz szavazói is szkeptikusak:
48 százalékuk szerint is csupán közepes Magyarország befolyása a nemzetközi színtéren.
A 2010-ben beindított „keleti nyitásról” a kutatás szerint az emberek 55 százaléka nem ért egyet, szemben 38 százalék támogatóval.
Orbánék szerint ahhoz, hogy Magyarország nyertese lehessen a globális átalakulásnak, érdemes, sőt szükséges a feltörekvő keleti országokkal jó gazdasági kapcsolatokat kialakítani. A nyitás politikája azóta például többek között egy Kínától felvett egymilliárd eurós hitel formájában meg is valósult.
A válaszadók 49 százalékos többsége szerint Magyarország érdekét az szolgálja leginkább, ha a nyugati demokráciákkal és a feltörekvő keleti/déli országokkal egyaránt jó viszont ápolunk.
