Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve látszik, hogy a városvezetés javasolja az építményadó, az önkormányzati bérlakások bérleti díjának, a bölcsődei, óvodai és iskolai étkezések díjának és a nyugdíjas otthonok térítési díjának különböző mértékű növelését. A hivatkozási alap leggyakrabban az infláció, a magas költségek. Az idősotthonokban 57 százalékkal ugorhat meg a fizetendő összeg, mert a 3500 forintos napidíjat 5500-ra emelnék. Az önkormányzati bérlakások lakbérét 2025. január 1-jétől másfélszeresére emelik, majd három éven keresztül évi 15 százalékos további emelés lesz, ha a testület elfogadja az előterjesztést.
Szociális intézmények díjai – nagy ugrás az idősotthonoknál
A 6-os napirendi pontban tárgyalja a közgyűlés ezt a témakört, a hivatalos megfogalmazás szerint a szociális és gyermekjóléti ellátások és a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának módosítását. Az előterjesztés – amelyet Pászti András, a Gondoskodó Város Bizottság elnöke jegyez – kiemeli, hogy etéren emelésről legutóbb 2022-ben döntött a közgyűlés, ez alapján 2023. február 1-jétől alkalmazták az új díjakat. Hangsúlyozzák, hogy ettől függetlenül egyes ellátásokat annak ellenére is ingyenesen biztosít az önkormányzat, hogy a jogszabályok szerint lehetne érte díjat kérni.
„Az átlagjövedelem és a nyugdíjellátások a legutóbbi térítési díjemelés óta is többször emelkedtek, ugyanakkor az elmúlt időszak magasabb inflációja miatt az intézmények fenntartási költségei is növekedtek. Mindezek függvényében újra meg kellett vizsgálni, hogy bizonyos személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében van-e lehetőség az intézményi térítési díjak emelésére” – szerepel az anyagban, és a jelek szerint találtak lehetőséget a drágításra.
„A fogyasztói árindex emelkedése az intézmények kiadásait is jelentős mértékben növelte, így a jelenlegi intézményi térítési díjak mértéke több szolgáltatásnál nem tartható tovább” – magyarázatként ez is szerepel az emelésre. Nagyobb mértékű drágítást a bentlakásos intézményeknél javasolnak, mivel jelenleg ezek díjai az országos átlaghoz viszonyítva is igen alacsonynak számítanak.
Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy megnézték, más megyei jogú városokban mennyibe kerülnek az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekjóléti szolgáltatások. Kiszámították azt is, hogy Bács-Kiskunban a más településeken működő idősotthonok átlagos napi térítési díja meghaladja az 5100 forintot (29 intézményt figyelembe véve). Ehhez képest eddig a kecskemétiek tényleg olcsóbbak voltak, mert a Margarétában, Levendulában, Őszirózsában egyaránt 3500 forint a napidíj. Ezt most egyből az említett megyei átlag fölé, 5500-ra emelnék, ami 57 százalékos ugrás. De drágulna a házi segítségnyújtás és a fogyatékkal élő vagy demens személyek ellátásának díja is. Részletek az alábbi táblázatban:
A javaslat szerint továbbra is megmaradnak a térítési díj csökkentésére vagy elengedésére irányuló méltányossági esetek, és a jogosultsági értékhatárokat is emelik.
Gyermekétkeztetés – drágább lesz a menza is
Kecskeméten a Hungast Vital Kft. – Foodelico Kft., valamint a a Precíz Kft., a Hirös Vendéglátó Kft., a Bakos és Társai Bt. és a Freshqo Kft. mint közös ajánlattevők látják el a közétkeztetési feladatokat négy éve, 2020 novemberétől. A vállalkozási szerződések szerint jogosultak áremelést javasolni, alapból az alapanyagok KSH által közölt drágulásának mértékében, ezen felül olyan esetben, ha a szolgáltatás ellátását érintően jogszabályváltozás, vagy egyéb árat befolyásoló körülmény (például a minimálbér emelkedése) következik be.
Ez a javaslattétel nemrég meg is történhetett, a cégek az előterjesztés szerint megkeresték az önkormányzatot, és kérték a vállalkozói díjak emelését. Mindezt „a nyersanyagárak, az energia árak gyorsuló ütemű emelkedése és a minimálbér emelése által okozott gazdasági helyzettel” indokolták és tartották szükségesnek. Hozzáteszik az előterjesztésben azt is, hogy a térítési díjak jelenleg nem fedezik a nyersanyagok árait.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2024 októberében a fogyasztói árak
átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. 2023
októberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül például a sajt 5,5, a tej 16,8, a liszt 38,9, a friss zöldség 19,3, a friss hazai és déligyümölcs 11,1 százalékkal.
Összefoglaljuk, a szülőknek jelenleg mennyit kell fizetni havonta a gyermek étkezéséért és mennyit 2025. január 1-jétől, ha a képviselő-testület többsége megszavazza az emelést (normál étkezés):
Bölcsődében: most 13 230 forint, emelés esetén 17 010 forint – drágulás: 3780 forint
Óvodában: most 10 605 forint, emelés esetén 14 274 forint – drágulás: 3669 forint
Általános iskola: most 13 440 forint, emelés esetén 18 060 forint – drágulás: 4620 forint
Középiskola, kollégium (háromszori étkezés): most 14 910, emelés után 19 958 forint – drágulás: 5048 forint.
A lakbér „optimalizálása” – érthetőbben: emelése – az önkormányzati lakásoknál
„A KIK-FOR Kft., mint az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadói jogainak gyakorlója a lakásgazdálkodási feladata teljesítése során javaslatot tett a Közgyűlésnek a lakbérek mértékének optimalizálására„ – a Fekete Gábor alpolgármester által jegyzett előterjesztésben ezzel az eufémizmussal vezetik fel a lakbérek emelését.
Megemlítik, hogy „Kecskemét az ország egyik legintenzívebben fejlődő városa”, és hogy a bérelt ingatlanok iránti kereslet hosszú idő óta folyamatosan magasabb, mint amennyi kiadó lakás rendelkezésre áll. Részben ennek is a következménye, hogy a piaci viszonyok között kiadó ingatlanok bérleti díja folyamatosan emelkedik – szól a megállapítás.
Az előterjesztésben hivatkoznak arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum – és ezzel együtt az általános bérszínvonal – az elmúlt 4 évben több mint másfélszeresére emelkedett, és így a kereslet fizetőképessége tovább erősödött. Bár ezt a következő mondat némileg cáfolja, hiszen megjegyzik azt is, hogy a fogyasztói árindex is hasonló változást, azaz növekedést mutat.
Igaz, itt azt nem említik, hogy nőttek az élelmiszerárak, és úgy összességében jóval drágábbá vált az élet. Az infláció szempontjából csak azt hangsúlyozzák, hogy az építőipari karbantartási tevékenységek és az egyéb fenntartási költségek (felújítások, üzemeltetés, rezsi) növekedése „a tulajdonos önkormányzatra immáron jelentős többletterhet ró”.
Ezen a területen is összehasonlítást tesznek más hasonló nagyságú és fejlettségű városokkal, megjegyezve, hogy Kecskeméten az önkormányzati bérlakások lakbérének mértéke „jelenleg már igen alacsony árfekvést mutat” például Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Miskolchoz, Debrecenhez vagy Nyíregyházához képest.
Az egyes lakáskategóriák (szociális és költségalapú) négyzetméterenkénti bérleti díját differenciáltan kívánják megemelni 2025. január 1-jétől.
Általánosságban elmondható, hogy a szociális helyzet és a költségelv alapján megállapított lakbér másfélszeresére nő (50 százalékkal), míg a piaci alapú lakásoknál kisebb mértékű, 15-30 százalékos a tervezett emelés (de ezek eleve jóval drágábbak lakbérűek).
Az előterjesztés szerint egy átlagos méretű, 50 négyzetméteres, összkomfortos, költségelven bérbeadott lakás után eddig fizetett havi bérleti díj 45 ezerről 67 500 forintra változna. Ahogy kiszámoltuk, Homokbányán egy hasonló nagyságú lakásért jövőre havi 78 ezer helyett 101 ezret kell fizetni (a jelenlegi lakbérrendelet itt található).
Az előterjesztés szerint a javasolt módosítások úgy biztosítanak a lakásszektor számára többletbevételt, „hogy a bérlők számára csekély mértékű, pénzügyi szempontból vállalható terhet jelent csupán”.
De az emelés nem érne véget itt, mert a díjtételek „kiigazításával sem érhető el a jelenlegi lakásállomány rentábilis üzemeltetése”, a működtetési, felújítási költségek továbbra is meg fogják haladni a bérleti díjakból származó bevételt, ezért a lakáságazat továbbra is komoly többletforrásokat követel az önkormányzattól – vizionálja az előterjesztés. Ezért a lakbérrendszerbe javasolnak beépíteni egy évi átlagosan 15 százalékos mértékű emelést a 2026-2028-as időszakra.
A 2026-os, 2027-es és 2028-as lakbérek szintén benne vannak már az előterjesztésben.
Elég kicsit számolni: ha most 20-50 százalékkal nőnek a díjak, utána évente 15 százalékkal, akkor 2028-ban a jelenlegi lakbér közel kétszeresét, vagy még akár 2,3-szorosát fogják fizetni a bérlők.
Két példa
- Petőfi Sándor utcai, összkomfortos, költségalapú, felújított bérlakás fajlagos bérleti díja most: 946 Ft/négyzetméter. Jövőre: 1419 Ft/négyzetméter, 2028-ban 2158 Ft/négyzetméter. Változás 2024-ről 2028-ra: 2,28-szoros.
- Vályogvető utcai, összkomfortos, piaci alapú apartmanház fajlagos bérleti díja most: 2200 Ft/négyzetméter. Jövőre: 2530 Ft/négyzetméter, 2028-ban 3838 Ft/négyzetméter. Változás 2024-ről 2028-ra: 1,74-szeres.
Ami pozitívumként kiemelhető, hogy a szociálisan rászorulók körét a támogatási küszöbértékek jelentős emelésével kibővítik.
Emelik az építményadót is, de a garázsokét nem
Az építményadóból jelenleg éves szinten mintegy 2,6 milliárd forint bevétel folyik be a város költségvetésébe. Ezt az összeget szeretné a városvezetés fentebb tornázni „a kiegyensúlyozott finanszírozás megteremtése érdekében”, mert így látják biztosítottnak a kitűzött célt, hogy az önkormányzat „kötelező feladatait magas színvonalon valósítsa meg”.
A nagykörúton belül jelenleg négyzetméterenként 1000 forint, azon kívül 900 forint az építményadó. Ezt 1300-ra, illetve 1100 forintra emelnék, megjegyezve, hogy ez így is jelentősen elmarad a Pénzügyminisztérium által jövőre meghatározott maximális adómértéktől, ami 2950 forint/négyzetméter.
Mint ahogy a Szemereyné Pataki Klaudia polgármester által jegyzett előterjesztésben illusztrálják, a javaslat elfogadása esetén például egy 30 négyzetméter alapterületű belvárosi iroda vagy üzlethelyiség éves építményadója 30 ezer forintról 39 ezer forintra változik. Ezt félévente, két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni.
Kecskeméten a társas vállalkozások adják az építményadóból származó bevétel 89,5 százalékát. A magánszemélyek jellemzően a gépjárműtároló után fizetnek, csak kis hányaduknak van adóköteles építményük, például üzletük, irodájuk, műhelyük, gazdasági épületük. A magánszemély tulajdonában lévő lakás és kiegészítő helyiségei – az üzleti célt szolgáló építmények kivételével – adómentesek.
A javaslat szerint a garázsokra vonatkozó építményadó nem változna, azaz a magánszemélyek döntő többségének adóterhe sem. Az előzetes számítások alapján mintegy 589 millió forint többletbevételt vár a városvezetés az építményadó megemelésétől.
Az összes fentebb leírt javaslatról november 28-ai ülésén tárgyal a képviselő-testület.
