Az Orbán-kormány 2010-hez képest jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadásokat, de GDP-arányosan kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra is. Eközben a magyar állam működése 850 milliárd forinttal többe került a régiós átlagnál – írja a Népszava.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója tanulmányában megállapítja, hogy az Orbán-kormánynak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, de a régiós, sőt az európai átlagtól is.
Európai összehasonlításban a magyar költségvetésben a bruttó hazai termékhez mérten (GDP-arányosan) magasabb a működési költség, a gazdasági jellegű kiadás, és alacsonyabb az egészségügyi, a sport-kulturális-vallási, valamint a szociális védelmi célú költés. A közép-kelet-európai országok kivétel nélkül alacsonyabb állami kiadási rátával rendelkeznek, mint a magyar.
A magyar államigazgatás magas költségei súlyos teher a gazdaságnak: az 1-1,5 százalékpontos GDP-arányos többlet, amennyivel a magyar állam többet költ a saját működésére a régió átlagához képest, 2022-ben mintegy 850 milliárd forintot tett ki. Nem történt lényeges változás több részterületen: rendvédelem, honvédelem, környezetvédelem, lakhatás és közösségi létesítmények – ezekre egyenként a GDP 1-4 százalékát fordítják.
Az államadósság finanszírozására fordított kiadások 2022-ben csökkentek 2010-hez képest, viszont vannak frissebb adatok is a pénzügyi és költségvetési jelentésekből. Eszerint 2022 óta a magyar kamatfizetési ráta tovább emelkedett: 2023-ban a GDP 4,7, 2024-ben pedig feltehetőleg a 4,9-5 százalékát fordította kamatfizetésre a kormány.
