A gazdasági miniszter szerint a KSH „szakmailag hibás” összehasonlításai rosszabb színben tüntetik fel a magyar gazdaság eredményeit

A KSH októberi kiskereskedelmi forgalomról szóló közleménye szerint az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, amivel a 2021-es átlagra értünk vissza. Ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) váratlan és erős közleménnyel jelentkezett csütörtökön – írja a Telex.

„A 2021-es adatokkal történő összehasonlítás szakmai hiba, ugyanis bár követi a statisztikai hivatalok által használt technikai előírásokat, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet” – fejezte ki nemtetszését a minisztérium.

Hozzátették, hogy szerintük torzítja a statisztikát, ha a 2021-es bázison számolunk, mivel ez „speciális év volt, a koronavírus-járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok, kiszabadulva a járvány okozta bezártságból, bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést okozott.”

Így az NGM arra a következtetésre jutott, hogy a járvány előtti, 2019-es adatokhoz kellene a mostaniakat viszonyítani, mivel akkor nem volt se járvány, se energiaválság, se kiemelkedő infláció, se gazdasági válság. 2019-cel összehasonlítva pedig 2024 első tíz hónapjának kiskereskedelmi forgalma 3 százalékos pluszt mutat – ellentétben több európai országgal, amelyeknél még mindig nem érte el a 2019-es szintet.

Összefoglalva: a minisztérium szerint egyrészt torzít, ha a 2021-es adathoz hasonlítjuk a mostanit, másrészt nemzetközi összehasonlításban nem is állunk olyan rosszul.

Első olvasatra jogosnak tűnhet az NGM érvelése, viszont a statisztika egyértelműen mutatja, hogy 2022-ben a 2021-es szint felett volt a fogyasztás, vagyis egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy a 2021-es átlag nagyon magas lenne.

A Telex szerint ha az NGM-nek tényleg a Covid gazdasági hatásai miatt lenne problémája a 2021-es értékkel, akkor javasolhatnák, hogy a 2022-es értékhez mérjük a mostanit – ami durva visszaesést mutatna.

A 2019-es értékhez való viszonyítás is jogosnak tűnhet, viszont 2019-hez képest Magyarországon a KSH adatai szerint nagyjából 19 százalékkal nőttek a reálbérek, vagyis közel ötödével ér többet az átlagfizetés, mint akkor. Ehhez képest a kiskereskedelmi forgalom NGM által megadott 3 százalékos növekedése nem tűnik jó adatnak, ugyanis 16 százalékpontos elmaradást jelez.

A 2021-es év kiválasztása egy európai uniós szabvány, amit a KSH mellett az Eurostat és a legtöbb uniós ország statisztikai hivatala is használ. Az árfolyamváltozások és az infláció miatt ugyanis bizonyos időközönként új bázist kell kijelölni az ehhez hasonló statisztikáknak, ez Európában korábban 2015 volt, amelyről aztán 2021-re ugrottak át – mondta Virovácz Pétert, az ING elemzője.

Elmondható tehát, hogy amit az NGM szakmai hibának nevez, valójában a megfelelő eljárás.

Az NGM által felvetett nemzetközi összehasonlítás szerint a magyar kiskereskedelmi forgalom nem is olyan alacsony, mivel több európai országban még nálunk is rosszabbul áll ez a mutató.

Az EU országai között azonban jelentős eltérés van a kiskereskedelmi forgalom alakulásában. Belgiumban, Finnországban és Észtországban például majdnem 10 százalékkal vannak a 2021-es adat alatt, míg Luxemburgban, Máltán és Cipruson jóval afölött vannak.

A régió országait tekintve Ausztria, Szlovénia és Csehország áll a negatív tartományban, míg Szlovákiában kicsivel, Lengyelországban jelentősen, Romániában és Horvátországban pedig egészen megdöbbentő mértékben meghaladták már a 2021-es fogyasztási szintet. Magyarország az uniós átlaggal együtt nagyjából középen, pont a 2021-es átlag környékén mozog.

Ezzel a régión belül a fejlettebb országoknál jobban, a hasonló fejlettségű országok többségénél viszont rosszabbul állunk. A 2019-es és 2021-es kiskereskedelmi forgalom elég rosszul áll, viszont nemzetközi összehasonlításban nem számít különösen rossznak.