Mennyire fejlődik a város? – fél óra alatt, karácsonyi pulcsiban tárgyaltak a kecskeméti költségvetésről

Hogy jön a Repül a bálna című Republic-sláger a közgyűlésre? Karácsonyi pulóverben ült be a képviselők nagy része 2024 utolsó testületi ülésére december 20-án, pénteken, és kicsit több mint félóra után a kormánypárti többség megszavazta a jövő évi költségvetést. A Szövetség képviselői tartózkodtak, egyedül a Mi Hazánk képviselője, Hódi Zsuzsanna nyomot nemet – az ő három, Hetényegyházára vonatkozó módosító javaslata közül egyiket sem támogatta egyetlen politikustársa sem. „A város polgárainak fejlesztési igényeit a lehető legszélesebb körben teljesíteni tudjuk, és a város minden része fejlődik” – állt az előterjesztésben. Király József, a Szövetség frakcióvezetője szerint a város egyre növekvő helyi iparűzési adóbevétele ugyan lehetővé tette volna a megújulást, „mindezt azonban a Fidesz-kormányzat az utóbbi néhány évben keresztülhúzta a szolidaritási adó kivetésével”. Ez jövőre 6,9 milliárd forint lehet, azaz a 25 milliárdosra tervezett hipa-bevétel majdnem 28 százaléka.

December 20-án, pénteken, az év utolsó parlamenti szavazási napján fogadta el az Országgyűlés – 125 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül – a 2025-ös költségvetési törvényt.

Kecskeméten is napirenden volt a büdzsé tervezete már a december 12-ei ülésen, de éppen az országos költségvetés hiányában akkor még nem szavazhattak róla, hanem csak a megalapozottságát kívánta bemutatni Szemereyné Pataki Klaudia polgármester.

A december 20-ai, pénteki közgyűlést délután 3 órára időzítették, hogy addigra biztosan meglegyen a parlamenti jóváhagyás. Volt olyan ellenzéki képviselő, aki előzetesen a KecsUP-nak azt latolgatta, hogy még este 8-kor is a Városháza dísztermében fognak ülni, ehhez képest fél óra alatt végeztek az egyetlen napirendi ponttal.

A képviselők nagy része csatlakozott a Polgármesteri Hivatal munkatársainak immár hagyománnyá vált év végi kezdeményezéséhez, és karácsonyi pulcsiban vett részt a közgyűlésen. Az ülésen Dobos József (Civil Összefogás Városunkért Egyesület) és Kordik Szabolcs (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) nem volt ott.

A költségvetés főösszege közel 64 milliárd forint. Mint azt megírtuk, kiemelkedő tétel a tervezett 28 milliárd forintos saját önkormányzati bevétel, amelynek nagy részét a 25 milliárd forintos helyi iparűzési adó teheti ki (az idei évi tervezet 20,4 milliárd, míg 2021-ben még csak 12,8 milliárd forint volt a hipa). Különböző jogcímen még további bevételek folynak be a város kasszájába, közülük a legnagyobb tétel – mintegy 13 milliárd forint – az állam által nyújtott működési támogatás.

További érdekes számokat cikkünk végén mutatunk, az előterjesztés itt tekinthető meg.

„Megindult a felzárkózás” Budapesthez és a Dunántúl fejlettebb részeihez képest

Az előterjesztés bevezetőjében kiemelték:

• Kecskemét számára 2025 „a léptékváltás, az építkezés és a növekedés éve lesz.”
• A költségvetést „a fejlődés és a stabilitás jellemzi”.
• „A város polgárainak fejlesztési igényeit a lehető legszélesebb körben teljesíteni tudjuk, és a város minden része fejlődik.”
• És azt is kijelentik, hogy „a számos infrastrukturális fejlesztés, a foglalkoztatási politika eredményeként a termelő- és feldolgozóipar rendkívüli fejlesztéseket tudott megvalósítani” és ennek köszönhetően Kecskeméten a foglalkoztatásban és a bruttó átlagkereset színvonalában „megindult a felzárkózás a fővároshoz, valamint a nyugat-, középdunántúli megyei jogú városokhoz”.

Ezt mondták a frakcióvezetők

A költségvetés „jól összeállított, precízen kialakított”, jelentős tételeket tartalmaz a fejlesztésekre, jelentős tartalékkal bír, és pontosan ki vannak dolgozva az egyes intézményekre, területekre vonatkozó számok – emelte ki Leviczky Cirill, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, aki a tervezetet „jó szívvel” ajánlotta elfogadásra.

„Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” – ezzel a közmondással indította értékelését Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője. Majd arról beszélt, hogy a Mercedes-gyárral tizenöt évvel ezelőtt „egy olyan reményteli beruházás jött Kecskemétre, amely kapcsán joggal vártuk, hogy felkerülhetünk Európa térképére, hasonlóan a vidéki városok közül Győrhöz, Székesfehérvárhoz, Debrecenhez és Szegedhez. A déli iparterületünkre betelepült multik valóban egy európai minőségű gazdasági központot hoztak létre, azonban városunk megújulásra váró részeivel kapcsolatban eddig igencsak csalódottak lehetünk. Nem úgy, mint az említett többi város”.

Király József szerint a város egyre növekvő iparűzési adóbevétele ugyan lehetővé tette volna a megújulást, „mindezt azonban a Fidesz-kormányzat az utóbbi néhány évben keresztülhúzta a szolidaritási adó kivetésével”. Számítása szerint ez eddig összesen 29 milliárd forintot tesz ki, azaz nagyságrendileg a város mostani költségvetésének a fele.

„Korábban válaszként már megkaptam, hogy baloldali emberként mi a problémám ezzel a többlet adóval. A problémám az, hogy ha már szolidaritásról van szó, akkor egy város esetében annak elsősorban azt kell jelentenie, hogy bevételeiből az itt lakókat szolgálja. Ráadásul utóbb kiderült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a központi költségvetésbe bekerült pénz az elmaradt térségekhez kerül. Soha ennyi szegény és gazdaságilag leszakadó család nem volt az elmúlt évtizedben, mint mostanság, amire kötelessége volna a kormánynak szolidárisan reagálni. Mindeközben az elvett pénzek pótlását városunk a helyi szolgáltatások díjának további emelésével próbálja megoldani, így drágul többek között a közétkeztetés, a bérlakások és a nyugdíjas otthonok napi ellátási díja. Ez minden, csak nem szolidaritás!” – jelentette ki Király József.

Majd visszatért a bevezetőben említett közmondáshoz, és továbbgondolta: „ha folyamatosan visszavágnak a takarónkból, akkor egyre inkább össze kell húzódnunk, pedig nem ezt ígérték” – mondta, hozzátéve, Kecskemét többet érdemel annál, semhogy ne tudja azt felhasználni, amit önerőből kitermelt.

Értékeltek a bizottsági elnökök is

A bizottságok a közgyűlési előtti napokban mind elfogadták az előterjesztést.

• A Gazdálkodási Bizottság elnöke, Kopping Rita (Szövetség) a Pákozdi csata utcán történtekre, a napokban elültetett facsemeték kivágására tért ki (erről itt írtunk).

„Hiába takarékoskodik a város és áldoz ezekre a kiadásokra, hogyha vannak olyan vandál emberek, akik meg se várják, hogy ez az ültetés befejeződjön és azonnal megrongálják a fákat. Tehát én azt gondolom, hogy ez a költségvetés nemcsak ránk nézve felelősség, hanem a lakosság számára is. Úgyhogy ezúton is kérem én is a lakosságot, hogy próbáljunk meg együtt gondolkodni, együtt dolgozni és ne ártani a meglévő fejlesztéseknek” – mondta Kopping Rita.

• Hiány nélkül tervezhető a költségvetés 2025-ben, hitelfelvétellel nem számol a rendelet-tervezet – emelte ki az anyagból Pászti András, a Gondoskodó Város Bizottság elnöke. Megemlítette, hogy bekerült a kadafalvi és ménteleki óvoda bővítése is.

„Láthatóan ezeken a településrészeken erre szükség van, ezt észlelte a városvezetés, és ezekre a kihívásokra válaszokat adott” – hangsúlyozta Pászti András. Fontos elemként említette azt is, hogy az önkormányzat, a városi intézmények és cégek több mint háromezer munkatársának cafeteria-ja is bekerült a költségvetésbe.

• „Megint egy megnyugtató évnek tekinthetünk elébe, már ami a sport területét illeti” – fogalmazott Jánosi István, az Aktív Város Bizottság elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy mind a két alkalommal elfogadta a bizottság a tervezetet, és hogy a város kötelező és önként vállalt sport feladatait „kielégítő módon” tudják tervezni a sportszervezetek, egyesületek, intézmények.
• Stabilként és kiszámíthatóként jellemezte a költségvetés Nemcsik Mátyás (Fidesz-KDNP), a Fejlődő Város Bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy 2025-ben közel 7 milliárd forint értékben zajlanak majd fejlesztések, főleg a TOP Plusz program keretében. Ilyen projektek a Rudolf kert építészeti és közterületi fejlesztése, a Nyíri út folytatásának, a Máriahegyi útnak a felújítása és szélesítése a Széles köz és 445-ös közötti szakaszon, új kétcsoportos bölcsőde Kadafalván, a déli ipari terület bővítéséhez kapcsolódó víziközmű-fejlesztések, a Daimler út szélesítése, a Kiskörút részleges felújítása a kiemelt zebrákkal és a Mátyás király körút felújítása (a Daróczi köztől a Ceglédi útig). Nemcsik Mátyás arról is beszélt, hogy a költségvetés „számos forrást tartalmaz” környezetvédelmi feladatokra, például esőkertek kialakítására, klímavédelmi erdőtelepítésekre. 20 millió forintot jut helyi védettségű épületek megóvására.

Elkészültek a színházfelújítás tervei

138 millió forint volt az idei költségvetésben a színház felújításának tervezésére, de 2025-re nem talált ezzel kapcsolatos további költségeket – mit lehet erről tudni? – kérdezte Király József, aki a Lázár János által bejelentett vasúti pályaudvar felújításról is érdeklődött, mi várható.

A polgármester azt válaszolta, a színháznál már kész tervekkel rendelkeznek. Az Építési és Közlekedési Minisztérium fogja a kormány elé vinni a javasolt projektlistát, amelyen a kecskeméti színház és a pályaudvar is rajta van, ha a kormánynál „zöld lámpát kap” a tárca beruházási listája, akkor kapja majd meg az önkormányzat, „hogyan tudják vállalni és hogyan tervezik”.

470 millió forintot kért Hetényegyházának a Mi Hazánk képviselője

Módosító javaslata csak Hódi Zsuzsannának, a Mi Hazánk képviselőjének volt a költségvetéshez, neki azonban három is, mindhárom Hetényegyházával kapcsolatban (mellékes, de ő egyébként nem viselt karácsonyi pulcsit).

• 300 millió forintot javasolt átcsoportosítani az ottani lakossági önerős utak megépítésére. Mint emlékeztetett, sok utcánál 2008-ban elkezdődtek a befizetések a lakáskasszába, csakhogy menetközben változtak a szabályok, és már nem elég 10 százalékos lakossági önrész, hanem legalább 50 százalékos kell, hogy egy az utca egyáltalán felkerülhessen a tervezett utak listájára. Hódi Zsuzsanna kérte, hogy kezdjék el minden olyan utca aszfaltozását, amelyek „annak idején be lettek ígérve”. Például a Miklós Gyula utca egyik szakaszán.
• 100 millió forintot indítványozott a Hetényegyházi Közösségi Ház környezetére és programjaira. A Mi Hazánk képviselője szerint ugyanis a művház szavai szerint „elég siralmas állapotban van”, és a programokból is sokkal többre lenne szükség. Hódi Zsuzsanna úgy fogalmazott, Hetényegyháza 13 ezer lakosa megérdemelné, „hogy egy tisztességes közösségi házunk legyen, tisztességes programokkal” (a képviselő is egyébként a városrészben lakik).
• 70 millió forintot pedig a közösségi ház udvarán található játszótér átalakítására kért, mivel szerinte „abszolút nem gyermek– és környezetbarát”, a játszóeszközök úgy átforrósodnak nyáron, hogy „tojást lehet rajtuk sütni, egyszerűen nem lehet használni”.

Javaslatai azonban egyik oldalon sem találtak támogatásra.

Először az ellenzékből Kopping Rita adott hangot véleményének, hogy minden választókerületben lehetne találni olyan dolgokat, amelyre el lehetne költeni 300-400 millió forintot, és ez „kicsit túlzott összeg”, ha csak azt vesszük, hogy közterületek fejlesztésére az egész városban kevesebb, mint 1,1 milliárd forint jut. Hozzátette, szerinte ezeket a tételeket a költségvetés tervezésénél kellett volna beadni, és azt tanácsolta Hódinak, hogy majd jövő tavasszal, a költségvetés módosításakor hozza vissza indítványait, amikor látni, hogyan alakulnak a város bevételei.

Repül a bálna a közgyűlésben

„Ahogy hallgatom képviselő asszony javaslatait, Cipő hangja visszhangzik a fülemben a Republic éléről: ‘még, még, még, még, még, ennyi nem elég!’ A 470 milliónál nem érdemes megállni, nagyobb volumenű javaslatot is érdemes tenni” – reagált Hódi Zsuzsanna indítványára Leviczky Cirill a kormánypártoktól, a több mint tíz éve elhunyt népszerű énekest, Bódi Lászlót és a Repül a bálna című slágert is behozva a közgyűlési vitába.

Leviczky aztán hozzátette (magára célozva), volt arra példa, hogy másfél milliárd forintot csoportosítottak át egy képviselői hozzászólásra a közgyűlésen. „Egy kis különbség volt: én előtte megszámoltam, hogy hány képviselő támogatja a javaslatomat” – célzott már előre arra, hogy Hódi Zsuzsanna indítványa az ellenzék soraiból se fogja megkapni az igent (és így is történt).

Leviczky azt is kiemelte, hogy az önkormányzati törvény szerint egy képviselő az egész városért, településért visel felelősséget és nem egy-egy körzetért. A Fidesz-KDNP frakcióvezetője hivatkozott arra is, hogy Hetényegyházán nem Hódit, hanem Papp Zoltán választották meg júniusban, a hetényi ügyekkel neki „érdemes foglalkoznia”. Majd azzal folytatta, hogy Hetényben a közelmúltban 34 út épült meg, 15 kilométer hosszúságban, ő borzasztó boldog lenne, ha Kadafalván és Szarkásban ennek a fele sikerülne.

„A költségvetés látszólag egy táblázat, ahol vannak sorok meg számok és lehet az egyik sorból a másikba átcsoportosítani dolgokat, és akkor megvan mind a két lába. Ez technikailag így jó, de egy-egy szám mögött egy intézmény van, emberek és családok vannak. Ha most azt mondjuk, hogy a Hírös Agórától vegyünk el 100 milliót és tegyük át a hetényi művelődési ház környezetének a rendelésére, akkor ez megoldható úgy, hogy tíz embert elküldünk, és ott máris megspóroltunk 100 millió forintot. Mondjuk nem lesz ember a hetényi művelődési házban, meg be kell zárni az Otthon Mozit és akkor megoldódott a dolog. Vagy januártól bezárjuk a Hírös Agóra intézményeit és mondjuk márciusig vagy április közepéig nem nyitjuk ki és akkor a fűtésszámlán megint megspóroltunk 100 millió forintot” – magyarázta Leviczky Cirill.

Hangsúlyozta, fontos ügyeket sorolt fel Hódi Zsuzsanna, de az összes képviselő ugyanígy felállhatna és „nyugodtan elmondhatná a félmilliárdos javaslatát”, „saját szíve ügyét”, ők azonban a város egészért felelősek és ha az egyik városrész irányába viszik el a költségvetést, akkor az összes többi helyen „lyukak fognak tátongani”. Ezért Leviczky kérte a közgyűlést, ne fogadják el a három módosítót, hanem induljon el egyeztetés, a javaslatokat a következő években hogyan lehet „lépésről-lépésre” beépíteni a város működésébe.

„A kérdések közül van egy, amiben könnyen tudunk lépéseket tenni” – szólalt fel Bán János kultúráért is felelős alpolgármester. Ez pedig a hetényi közösségi ház programjainak gazdagítása lenne, amely kapcsán el tudják kezdeni az egyeztetéseket, ezt ő fel is vállalta.

Az elhangzottakra Hódi Zsuzsanna úgy reagált, hogy Leviczky Cirill hozzászólása szórakoztató volt számára, mosolygott is rajta. Azt mondta, ha már Papp Zoltán Hetényegyháza megválasztott képviselője, akkor neki kellett volna felhoznia az általa említett ügyeket.

„Azt gondolom, hogy ugyanannyi jogom van nekem is kiállni bármelyik városrészben lakókért, mint bármelyik képviselőtársamnak (…) ugyanannyi joggal rendelkezem én is listáról bejutott képviselőként, mint önök” – jelentette ki a Mi Hazánk képviselője. Hangsúlyozta, hogy a művház sokáig zárva volt, noha „igenis kellene, hogy az ott lakóknak is biztosítva legyen a művelődés”. Az elmúlt öt évre visszamenőleg nem tud arról, hogy bárki felszólalt volna ezügyben a közgyűlésben.

„Júliusban én megkérdeztem, illetve megkerestem polgármester asszonyt és megkértem arra, hogy legyen már valami, hiszen zárva van több mint két éve a művház. Ezután szeptemberben akkor végre megnyílt. Érdekes módon előtte ez nem volt fontos senkinek sem. Tehát engedjék már meg legyenek kedvesek, hogy én is kiálljak a hetényiekért” – zárta felszólalását a Mi Hazánk képviselője. Szemereyné Pataki Klaudia azt válaszolta, megengedik, ezért bocsájtották vitára a javaslatait, elmondta az ellenzék és a városvezető frakció is az érveit.

A lakossági önerős útépítésekkel kapcsolatban a polgármester elmondta, a költségvetés tartalmaz erre fedezetet, abban elsősorban azokat az utcákat nevesítik, amelyek szervezettség (magyarán: befizetés) terén jól állnak, ezt kell felmérni, leellenőrizni és nyáron kérte Hódi Zsuzsannát, hogy ha tud, segítsen ebben Hetényegyháza vonatkozásában.

„Egész évben utcabált akar Hetényben?”

„Hetény biztos, hogy nem szűkölködött most útépítésekben az elmúlt években. Ezt azért le lehet szögezni. A legnagyobb összeget Hetényre hetére fordítottuk útépítésben az elmúlt években. Úgyhogy a többi képviselőtársaimra figyelve, azért ők most azt várják el, hogy egy kis önmérsékletet tanúsítson képviselő asszony a hetényiek nevében. Persze fontos, hogy elmondja a véleményét, de mindenki sorra szeretne kerülni legalább olyan nagyságrendben, mint ahogy Hetény sorra került az elmúlt években” – fogalmazott a polgármester.

Fekete Gábor (Fidesz-KDNP) is beszállt még a vitába, és elmondta, nem emlékszik, hogy hetényi önerős útépítések miatt jelentkezett volna nála Hódi Zsuzsanna, pedig ő a területért felelős alpolgármester (október elejétől, akkor választották meg – a szerző). Hozzátette, az ő körzetében (Katonatelepen) „az utcák abszolút elfogadták azt, hogy vagy befizetik az ötven százalékot és megvalósul az út, vagy nem fizetik be és nem valósul meg”.

A közösségi házzal és rendezvényekkel kapcsolatban Fekete Gábor úgy vélekedett, elég sok minden történik a városrészben.

„Ilyen nagyszabású rendezvények az én körzetemben is vannak. Ez azért két-két és fél millió forintból megáll. Én nem tudom, hogy mit szeretne száz millió forintból csinálni, mondjuk egész évben utcabált akar Hetényben? Azért kicsit nekem ez soknak tűnik, eleve eltúlzott is a kérés” – fogalmazott az alpolgármester, kijelentve, hogy „az átgondolatlan beadványnál” a Fidesz-frakció tartózkodni fog a szavazás során.

Így szavaztak

Így is történt: a kormánypártiak mind tartózkodtak Hódi Zsuzsanna módosító javaslatainál során (kivéve Szamler Lászlót, ő mindháromszor nemet nyomott). Ugyancsak tartózkodtak a Szövetség tagjai; egyedül Hódi szavazott igennel saját indítványára.

A költségvetés egészéről döntő szavazáskor kicsit színesebb volt a tábla: a kormánypártiak megszavazták, a Mi Hazánk politikusa nem, a Szövetség pedig egységesen tartózkodott.

Mire mennyi jut? Néhány kiragadott szám a 2025-ös költségvetésből (adatok forintban)

Helyi adóbevétel tervezete: 28,2 milliárd Ebből iparűzési adóbevétel: 25 milliárd Építményadó: 3,2 milliárd Állam által nyújtott működési támogatás: kb. 13 milliárd Szolidaritási hozzájárulás (kiadás): 6,94 milliárd Sportszervezetek támogatása: 3,16 milliárd Helyi közösségi közlekedés támogatása, KeKo működtetése: 2,95 milliárd Víziközmű-fejlesztés déli iparterületen: 1,9 milliárd Parkgondozás, köztisztaság, gyommentesítés: 1,73 milliárd Közművelődési, közgyűjteményi, kulturális szervezetek támogatása: 1,18 milliárd Útfenntartás feladatok: 1,13 milliárd Kiskörút részleges felújítása: 1,08 milliárd Közvilágítás üzemeltetése: 629 millió Ménteleki óvoda bővítése: 389 millió Kadafalvi óvoda bővítése: 386 millió Mátyás király körút egy szakaszának felújítása: 195 millió Közösségi ház Melinda parkban: 128 millió Balesetveszélyes fák kivágása, esőkertek kialakítása: 128 millió Közvilágítás fejlesztése: 120 millió Klímavédelmi védőfásítás: 19 millió Közlekedési tanulmányterv felülvizsgálata: 55 millió Lakossági önerős beruházások: 150 millió Önkormányzati bérlakások, ingatlanok felújítása: 152 millió Kecskeméti Vadaskert Szolgáltató Nonprofit Kft.: 127 millió Kecskemét Közbiztonságáért Közalapítvány: 40 millió Kecskeméti kórház támogatása: 20 millió Szociális pénzbeli ellátások: 157 millió Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 148 millió Római Katolikus Főplébánia, RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat: 15 millió Hátrányos helyzetű gyerekek szünidei étkeztetése: 9 millió Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány: 160 millió Civil kezdeményezések támogatása: 153 millió