„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat” – ez az állítás is megjelenik a kormány legújabb nemzeti konzultációjában. Az Európai Bizottság azonban visszautasítja a kormány vádját: november közepén a Népszava kérdésére azt írták, egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték.
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a 13. havi nyugdíj eltörlését nem közvetlenül a Bizottság követeli, hanem a Bizottság kérésére alkalmazott szakértők javasolták a kormánynak.
„Az Európai Bizottság kérésére kellett fölvennünk olyan szakértőket, akik a nyugdíjrendszer állapotát és a magyar nyugdíjrendszert elemezték. Ezek a szakértők javaslatokat is tettek, amelyekben szerepel a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Az Európai Bizottság pedig azt mondta nekünk, hogy a szakértők javaslatait vegyük komolyan” – mondta Rogán egy sajtótájékoztatón.
Hidvéghi Balázs, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára az OECD-nek tulajdonította a 13. havi nyugdíj eltörlésének tervét.
„A brüsszeli Bizottság által megbízott OECD-szakértő, több más intézkedés mellett, feketén-fehéren a 13. havi nyugdíj eltörlését vetette fel” – mondta Hidvéghi egy Facebook-videóban.
Az OECD szakértőinek nyugdíjjelentésében azonban nem szerepel a 13. havi nyugdíj eltörlése, hanem csak az, hogy lehetne egy felső plafonja, ami az ajánlásuk szerint a mindenkori átlagnyugdíj szintje lenne, vagyis az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők kapnának kevesebb 13. havi nyugdíjat, mint eddig.
A kormány kijelentette, hogy elutasítja az OECD-jelentésben szereplő szakpolitikai opciókat. Viszont ha minden marad így, akkor a társadalom elöregedése miatt az egyre inkább fenntarthatatlan nyugdíjrendszer komoly eladósodásba sodorhatja az országot.
Jelenleg körülbelül 5,8 millió „munkaképes korú” 20 és 64 év közötti ember, és 2 millió 65 év feletti lakos él Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint az arányok 2070-re jócskán átalakulnak: 4,7 millió 20-64 éves és 2,6 millió 65 év feletti tagja lesz a magyar társadalomnak. Ma minden 65 év felettire majdnem három 20-64 éves jut, 2070-ben kevesebb mint kettő jut majd.
Magyarország 2022-ben a GDP-je 7,7 százalékát költötte nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2070-ben a GDP 12 százalékát költi majd. 2070-re körülbelül annyi lesz a többlet nyugdíjkiadás a mai szinthez képest, mint amennyit jelenleg összesen (a GDP 4,4 százaléka) költünk egészségügyre.
Az OECD-jelentés számítása szerint a befizetett nyugdíjjárulékok maradnak majd a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re. A kalkulációk szerint, ha a kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az elöregedéssel járó kiadások, főként a nyugdíjkiadások miatt az államadósság a GDP 73,4 százalékáról 2060-ra 200 százalékra nőhet.
„Ha a nyugdíjkiadások lefaragása a cél, akkor, értelemszerűen, a 13. havi nyugdíj megszüntetése is egy lehetőség. Elképzelhető, hogy megvitattuk ezt a magyar hatóságokkal a projekt folyamán, de nem vettük be szakpolitikai opcióként, és főleg nem javaslatként a jelentésbe, ami a projekt egyetlen hivatalos, az OECD álláspontját tükröző eredménye” – írta Wouter De Tavernier, az OECD közgazdásza.
Az OECD tíz megoldási lehetőséget javasol:
